Reflux betegség

Reflux betegség okai

Reflux betegség tünetei

Reflux betegség életmódterápia

Reflux betegség gyógyszerek

Mit jelent a reflux és milyen típusai vannak?

A reflux egy olyan krónikus emésztőszervrendszeri megbetegedés, ahol elsősorban a gyomor és a nyelőcső érintett, ugyanis a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik vissza. Ez a gyomor felső záróizmának gyengesége, az úgynevezett „hiatussérv” (a gyomor egy részének a rekeszizmon keresztül a nyelőcső területére való benyúlása) miatt következhet be. 

A reflux előfordulási gyakoriságát tekintve a felnőtt lakosság mintegy 13,98% -át érinti világszerte és a férfiaknál gyakrabban jelenik meg, mint a nők esetében. A GERD előfordulási gyakorisága világszerte igen eltérő: Kelet-Ázsiában 2,5-7,8%, a Közel-Keleten 8,7-33,1%, Európában 8,8-25,9%, Észak-Amerikában 18,1-27,8%, Dél-Amerikában 23,0%, Ausztráliában 11,6%. A reflux okozta tünetek, az eróziós nyelőcsőgyulladás és a hosszú távú szövődmények káros hatással lehetnek a napi tevékenységekre, a munka produktivitására, az alvásra és az életminőségre. A reflux betegség bármilyen életkorban előfordulhat.

A reflux betegségen belül többféle típust különböztethetünk meg. Ilyen a „GERD” és a „NERD”. A NERD nem-erozív refluxbetegséget jelent, ami a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) egy olyan típusa, amelyben a nyelőcsövet nem károsítja a gyomorsav, azaz nem okoz eróziót. A GERD gyakoribb eseteiben ugyanis a gyomorsav a nyelőcsőbe szivárog, eróziót és fekélyeket okozva. Több megállapítás szerint a NERD a GERD enyhébb formája, amely végül a betegség eróziós formájává súlyosbodhat. Kezeletlenül hagyva a NERD kedvezőtlenül befolyásolhatja az általános emésztőrendszeri egészséget.

Mi a reflux betegség oka?

Hiatussérv (hiatus hernia)

A hiatussérv vagy rekeszsérv az, amikor a gyomor egy része a rekeszizmon keresztül a nyelőcső területére benyúlik. Ez általában a reflux-oesophagitis (nyelőcsőgyulladás), azaz az elhízással járó hasi nyomás vagy terhességi pyrosis (gyomorégés) következtében alakul ki. A gyomor bejáratát a nyelőcső alsó záróizma (LES) veszi körül a nyelőcsövet. Az „LES” elernyedése lehetővé teszi az ételnek a gyomorba való bejutását, majd az étel távozása után bezáródik, megakadályozva ezzel a gyomortartalom visszaáramlását. A refluxot a nyelőcső alsó záróizomzatának elhúzódó elernyedése és a gyomor késleltetett kiürülése okozza, ami miatt a gyomortartalom a nyelőcsőbe visszaáramlik és a nyelőcső irritációjával jár.

Elhízás

A túlsúly és elhízás következtében kialakuló megnövekedett hasűri nyomás erős nyomást gyakorol a rekeszizomra, ami következményesen a nyelőcső alsó záróizmát, a LES-t gyengítheti. Az elhízás tartósan gyengíti a záróizmot, aminek következtében gyakori a hiatussérv előfordulása. Emellett a zsírszövet ösztrogénválasza is szerepet játszhat a LES gyengülésében. 

Dohányzás

A dohányfüst a LES ellazulását okozhatja függetlenül attól, hogy ez aktív vagy passzív dohányzás. A dohányfüst hatására kialakuló köhögés tartósan gyengítheti a LES-t és következményesen hiatussérvet okozhat. Mindezek mellett a dohányzás az emésztést is lassíthatja, így a tartósan a gyomorban megmaradó gyomortartalom nagyobb eséllyel áramolhat vissza a nyelőcsőbe.

Életmódbeli tényezők

Az elhízáson és a dohányzáson kívül egyéb életmóddal összefüggő tényezők is szerepet játszhatnak a reflux betegség kialakulásában vagy éppen hozzájárulhatnak ahhoz. Ilyen például az ülő életmód, a rendszertelen táplálkozás, az étkezések kihagyása, majd egyszerre nagyobb mennyiségű étel fogyasztása, a túlzottan nagy mennyiségű zsíros, fűszeres, sós vagy édes ételek fogyasztása. A szénsavas üdítőitalok, alkoholos italok és kávé gyakori fogyasztása, a folyamatos nassolás, az éjszakai étkezés, étkezést követő szundítás/ alvás. Mindemellett a mozgáshiány is hozzájárulhat a reflux kialakulásához. A reflux betegség lelki hátterét már régóta kutatják, a mentális állapot is befolyással van a betegség kimenetelére.

Várandósság

A várandósság lehet a reflux betegség egy átmeneti oka, ugyanis a hasra nehezedő nyomás nyomhatja, megnyújthatja és gyengítheti a rekeszizmokat, amelyek a nyelőcső alsó záróizmát, a LES-t támogatják, emellett a hormonális okokat is vizsgálják a LES túlzott mértékű ellazulását tekintve, ugyanis a terhesség a relaxin hormon megemelkedett szintjével jár, amely ellazítja a záróizmokat, hogy azok megnyúlhassanak és, hogy a későbbiekben helyet adjanak a magzatnak. Emellett a magas ösztrogén és a progeszteron szint is szerepet játszik a LES ellazulásában.

Gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek is szerepet játszhatnak a reflux kialakulásában úgy, mint a benzodiazepinek, a magas vérnyomásra alkalmazott kalciumcsatorna-blokkolók, az antidepresszánsok, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID, pl. aspirin, ibuprofen), az asztmára alkalmazott teofillinek vagy a menopauza időszakában alkalmazott hormonterápiás gyógyszerek.

Mik lehetnek a reflux betegség következményei?

A reflux betegség következményei a hegesedés, a nyelőcső kisebesedése, valamint folyamatos vérzése. Ezeknek hatására nyelőcsőgyulladás (reflux oesophagitis), Barrett-nyelőcső vagy akár nyelőcsőrák és asztma is kialakulhat. Az esetek 60-70%-ban a nem erózív forma, azaz a NERD jelentkezik, míg az erózív forma 30%-ban, a Barrett-nyelőcső pedig 6-12%-ban a reflux esetében. 

Milyen tünetei vannak a refluxnak?

A reflux leggyakoribb tünetei közé sorolható a gyomorégés, a nyelőcső bemenete körüli éles fájdalom (angolul „heartburn”), amit a mellkas környékén éreznek a betegek és amire gyakran tévesen szívfájdalomként hivatkoznak. Ez a tünet általában étkezést követően, fekvő testhelyzetben jelentkezik és az esti, éjszakai órákban általában rosszabb. Ezzel együtt a tünetek közé sorolható még a gyomortartalom visszaöklendezése, a savas felböfögés, a torokfájdalom, a nyelési nehezítettség (diszfágia), a hányás és hányinger, a folyamatos köhögés, a nem gyógyuló gégegyulladás, a fogak romlása, a rossz szájlehelet, az orrdugulás vagy az új, illetve kiújuló asztma. 

Hogyan diagnosztizálják a reflux betegséget?

A reflux betegség megállapítására számos diagnosztikai eszköz rendelkezésre áll úgy, mint:

• tüneti diagnózis a kórtörténet alapján

• röntgen a felső emésztőszervrendszeri szakaszról, ahol a betegeknek báriumos folyadékot szükséges lenyelniük

• endoszkópos vizsgálata, melynél egy hajlékony cső halad át a gyomor- és bélrendszeri traktuson, hogy felvételeket készítsen, és szövetmintákat vegyen diagnosztikai célból

• protonpumpa gátló teszt: a páciens a gyomorsav termelődését gátló terápiás szert kap és diagnosztikus célból vizsgálják, hogy amennyiben a tünetei enyhülnek, reflux betegség állhat a tünetek hátterében

• pH-szonda alkalmazása vagy másik nevén ambuláns pH-vizsgálata, amely a nyelőcsőben lévő sav mennyiségét ellenőrzi

• 24 órás nyelőcső impedancia vizsgálat, amely a nyelőcsőben lévő anyagok mozgását méri 

  Foglaljon időpontot szakembereinkhez!

  Életmód Orvosi Központ +36 30 294 9327

  Online bejelentkezés

A reflux életmódbeli megelőzése és kezelése

A reflux betegség megelőzésében és kezelésében az életmódbeli tényezők változtatásának kiemelkedő szerep tulajdonítható. Elsődlegesen a nem megfelelő életmódbeli tényezők változtatása szükséges, amelyek általánosan a következők lehetnek:

• elhízás mértékének csökkentése

• dohányzás abbahagyása

• alkoholbevitel csökkentése

• alvásnál az ágy felsőtesti szakaszának 45 fokos döntése

• gyakori kisebb mennyiségű étel bevitele

• egyenes testtartás étkezés közben és étkezés után 45-60 percig a gyomortartalom visszaáramlásának elkerülése érdekében

• túlzottan fűszeres, sós, édes ételek fogyasztásának csökkentése

• koffeinbevitel csökkentése

• szénsavas italok, üdítőitalok fogyasztásának csökkentése

• folyamatos nassolás, csipegetés abbahagyása

• étkezés a lefekvést megelőzően 2-3 órával történjen utoljára

• teofillin tartalmú gyógyszerek kerülése

• feszes ruházat kerülése

• étkezés és az edzés elkezdése között teljen el legalább 1-1,5 óra

Táplálkozásterápia a reflux betegség kezelését tekintve

A szakmai irányelvek alapján a reflux betegség megelőzését és kezelését tekintve fontos a megfelelő étrend és táplálkozásterápia követése, aminek összeállításában személyre szabott módon dietetikus szakember tud segíteni. 

Több kutatás bizonyította, hogy a nagy mennyiségű zöldség és kevésbé savas gyümölcs bevitele, valamint a teljes értékű gabonafélék rendszeres fogyasztása csökkenti a reflux előfordulási gyakoriságát, valamint segíthet a reflux tüneteinek enyhülésében is. 

A magas zsírtartalmú, bő zsírban sült ételek, valamint a túlzottan fűszeres, magas cukortartalmú ételek fokozhatják a reflux tüneteit. A zsíros ételekről megállapították, hogy késleltetik a gyomor kiürülését és csökkentik a LES nyomását. A fűszeres, csípős ételeket különösen fontos megemlíteni, ugyanis a kapszaicin következményesen a LES elernyedését okozhatja. 

Amit javasolnak a reflux étrendi kezelését tekintve:

• testtömeg rendezése, normál BMI elérése

• zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák gyakori fogyasztása

• alacsony zsírtartalmú élelmiszerek előtérbe helyezése

• alkoholbevitel, kávéfogyasztás, szénsavas üdítőitalok csökkentése, ugyanis ezek irritációt okozhatnak a nyelőcső nyálkahártyáján

• gyakori, kisebb mennyiségű ételek fogyasztása, étkezések rendszerezése

• nassolgatás, folyamatos étkezés csökkentése

• kávé és csokoládé gyakori fogyasztásának csökkentése: 

  • metilxantin tartalmuk miatt fontos csökkenteni, ugyanis az izmok tartós ellazulását okozza, és csökkenti a LES nyomását. Ezenkívül a kávé serkentheti a gyomorváladék termelődését, ami elősegítheti a refluxot. Ha a nyelőcső nyálkahártyája irritált, meg kell határozni a kávé (normál vagy koffeinmentes) egyéni toleranciáját.

A reflux betegség diétája ide kattintva részletesen elérhető. 

Mozgásterápia a reflux kezelését tekintve

A mozgásterapeuta által vezetett megfelelő, egyénre szabott mozgásterápia szintén a reflux betegség kezelési tervének részét képezheti.

• Testsúly optimalizálása, túlsúly elkerülése

• A tanulmányok szerint a mozgásszegény vagy minimális mozgást tartalmazó életmód növelheti a reflux betegség előfordulási gyakoriságát és súlyosbíthatja azt.

• Bizonyított, hogy a rendszeres, hetente min. háromszori, alkalmanként több mint 30 percig tartó fizikai aktivitás csökkenti a reflux betegség kialakulását.

• Javasolt az alacsony/ közepes intenzitású hetente min. 150 percig tartó fizikai aktivitás beiktatása. 

Ami növelheti a reflux kockázatát:

• préseléssel, nagy erőkifejtéssel járó és “high impact” gyakorlatok fokozzák a reflux előfordulási gyakoriságát és a súlyosbítják a kimenetelét

Javaslatok a fizikai aktivitásra vonatkozóan reflux esetén:

• alacsony/ közepes intenzitású fizikai aktivitás rendszeres folytatása

• fizikai aktivitás kerülése közvetlenül étkezést követően

• laza sportruházat viselése

• hidratálás az emésztés segítése, tápanyagok könnyebb mozgathatósága érdekében

• relaxációt elősegítő gyakorlatok, pl. jóga folytatása

A reflux betegség gyógyszeres kezelése

Amennyiben az életmódterápia nem bizonyul elegendőnek a reflux betegség kezelését tekintve, rendelkezésre áll a gyógyszeres terápia is. Ebben gasztroenterológus szakorvos segítségét szükséges kérni.

Vény nélkül kapható gyógyszerek:

• antacidok, savcsökkentők: semlegesítik a gyomorsav savas pH-ját és ezáltal csökkentik a nyelőcső-erózió mértékét

• alginátok: természetben előforduló, tengeri moszatokból származó cukrok, amelyek segítenek blokkolni a savas refluxot azáltal, hogy a sav tetején lebegve fizikai akadályt képeznek a sav és a nyelőcső között. 

Receptre felírható gyógyszerek:

• Hisztamin-receptor blokkolók (H2-receptor antagonisták): a hisztamin termelődésének csökkentése által csökkentik a gyomorsav mennyiségét, gyakran alakulhat ki hozzászokás. Ilyenek pl. a famotidin vagy cimetidin hatóanyagtartalmú gyógyszerek.

• Protonpumpa-gátlók (PPI): erőteljesebb savtermelődést csökkentő gyógyszerek, 90%-ban hatékony a reflux tüneteinek enyhítésében, leggyakrabban ezt a gyógyszert írják fel a kezelőorvosok. Ilyenek pl. a pantoprazol vagy ezomeprazol hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek.

• Baclofen: nem az elsődleges vonalbeli kezelési módszere a refluxnak, de a kezelési terv részét képezheto. Ez a gyógyszer egy izomlazító, amelyet az izomgörcsök enyhítésére írnak fel, ezáltal segítve a LES relaxációs események gyakoriságának csökkentését, ami csökkenti a savas reflux gyakoriságát.

Szükség esetén sebészeti terápia is részét képezheti a kezelési tervnek.

A reflux betegség kockázata igen magas a modern lakosság körében, számos kellemetlen tünet okozója lehet és kezeletlenül súlyos következményeket vonhat maga után. Jó hír, hogy a megfelelő életmód követésével, egészségtudatos, zsírszegény, fehérjedús étrenddel az alkoholos és szénsavas üdítőitalok kerülésével, és rendszeres, alacsony intenzitású fizikai aktivitás folytatásával megelőzhető, valamint a személyre szabott táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével bizonyítottan kezelhető a reflux betegség. 

Téma szakértője

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Specialitások:

• gyomor-bélrendszeri betegségek életmódorvosi szemléletű kezelése
• reflux
• IBS
• divertikulózis

Rendelés típusa

• Személyes, rendelői vizit (Ostrom utca 16. ) és távkonzultáció 
• Kizárólag felnőtt ellátás

Több mint 20 éve foglalkozom az emésztőszervi panaszok, betegségek diagnosztikájával és terápiájával belgyógyász és gasztroenterológus szakorvosként. A hozzám forduló páciensek minden esetben személyre szabott kezelésben részesülnek, melynek elengedhetetlen része az életmódterápia is.

Online Bejelentkezés

+36 30 294 9327

Kapcsolat

Források:

Baklola, M., Terra, M., Badr, A., Fahmy, F., Elshabrawy, E., Hawas, Y., Abdel-Hady, D., & El‐Gilany, A. (2023). Prevalence of gastro-oesophageal reflux disease, and its associated risk factors among medical students: a nation-based cross-sectional study. BMC Gastroenterology, 23(1). https://doi.org/10.1186/s12876-023-02899-w

Bakr, O., Zhao, W., & Corley, D. A. (2018). Gastroesophageal reflux frequency, severity, age of onset, family history and acid suppressive therapy predict Barrett esophagus in a large population. Journal of Clinical Gastroenterology, 52(10), 873–879. https://doi.org/10.1097/mcg.0000000000000983

Chhabra, P., & Ingole, N. (2022). Gastroesophageal Reflux Disease (GERD): Highlighting diagnosis, treatment, and lifestyle changes. Cureus. https://doi.org/10.7759/cureus.28563

Delshad, S., Almario, C. V., Chey, W. D., & Spiegel, B. (2020). Prevalence of gastroesophageal reflux disease and proton pump Inhibitor-Refractory symptoms. Gastroenterology, 158(5), 1250-1261.e2. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2019.12.014

Iwakiri, K., Fujiwara, Y., Manabe, N., Ihara, E., Kuribayashi, S., Akiyama, J., Kondo, T., Yamashita, H., Ishimura, N., Kitasako, Y., Iijima, K., Koike, T., Omura, N., Nomura, T., Kawamura, O., Ohara, S., Ozawa, S., Kinoshita, Y., Mochida, S., . . . Koike, K. (2022). Evidence-based clinical practice guidelines for gastroesophageal reflux disease 2021. Journal of Gastroenterology, 57(4), 267–285. https://doi.org/10.1007/s00535-022-01861-z

Katz, P. O., Dunbar, K. B., Schnoll–Sussman, F., Greer, K. B., Yadlapati, R., & Spechler, S. J. (2021). ACG Clinical Guideline for the Diagnosis and Management of Gastroesophageal Reflux Disease. The American Journal of Gastroenterology, 117(1), 27–56. https://doi.org/10.14309/ajg.0000000000001538

Newberry, C., & Lynch, K. L. (2019). The role of diet in the development and management of gastroesophageal reflux disease: why we feel the burn. Journal of Thoracic Disease, 11(S12), S1594–S1601. https://doi.org/10.21037/jtd.2019.06.42

Sharma, P., & Yadlapati, R. (2020). Pathophysiology and treatment options for gastroesophageal reflux disease: looking beyond acid. Annals of the New York Academy of Sciences, 1486(1), 3–14. https://doi.org/10.1111/nyas.14501

Wu, J., Ma, Y., & Chen, Y. (2022). GERD-related chronic cough: Possible mechanism, diagnosis and treatment. Frontiers in Physiology, 13. https://doi.org/10.3389/fphys.2022.1005404

Zhang, M., Hou, Z., Huang, Z., Chen, X., & Liu, F. (2021). Dietary and lifestyle factors related to gastroesophageal reflux disease: a Systematic review. Therapeutics and Clinical Risk Management, Volume 17, 305–323. https://doi.org/10.2147/tcrm.s296680