Meddőség

Termékenység befolyásoló tényezők

Táplálkozásterápia meddőség kapcsán

Mozgásterápia meddőség kapcsán

Meddőség nem életmódbeli kezelése  

A meddőség

Meddőségről akkor beszélhetünk, amikor 12 hónapos rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlét után sem jön létre terhesség. A meddőség a modern társadalom egyik jelentős problémája, amely a becslések szerint világszerte a párok kb. 15%-ánál vagy más vizsgálatok alapján minden hatodik reproduktív korú emberből körülbelül egynél fordul elő életében. Az összesített adatok alapján kb. 186 millió embert érinthet világszerte. Mind női, mind pedig férfi tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a meddőség kialakulásában. A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) vizsgálata szerint az esetek 50%-ban férfi meddőség miatt nem jön létre megtermékenyülés.

Milyen állapotok vezethetnek meddőséghez?

Nők esetében a következő állapotok vezethetnek meddőséghez: petevezeték-rendellenességek (pl. elzáródás), méh rendellenességek (pl. endometriózis, méhszeptátum, mióma), a petefészkek rendellenességei (pl. PCOS), az endokrin rendszer rendellenességei (pl. agyalapi mirigy rendellenességek). Férfiak esetén a következő állapotok vezethetnek meddőséghez: a reproduktív traktus elzáródása, hormonális rendellenességek (pl. agyalapi mirigy vagy herék által termelt hormon rendellenességek), a herék spermatermelésének elmaradása (pl. herevisszértágulat vagy a spermatermelő sejteket károsító orvosi kezelések, pl. kemoterápia miatt), rendellenes spermiumfunkció és -minőség (pl. anabolikus szteroidok használata miatt)

Mi befolyásolja a termékenységet?

Életkor

Nők esetében a termékenységben az egyik legnagyobb szerepet az életkor játsza. Érdekesség, hogy a spontán teherbeesés esélye már 25-30 éves kor körül elkezd csökkenni. Az életkorral összefüggő petesejtek minőségi romlása miatt az anyaság elhalasztásának globális tendenciája nem önkéntes gyermektelenséghez fog vezetni. 

Életmódbeli tényezők

Az életkor mellett a termékenységben mindkét nem esetében kulcsfontosságú az életmód. Régóta ismert, hogy az életmód befolyásolja az egész szervezet működését - csökkenti vagy növeli a betegségek kockázatát, gyengíti vagy erősíti a szervezetet. Számos életmódbeli tényező lehet ugyanis negatív hatással a termékenységre. Ilyen például a dohányzás, a megemelkedett alkohol- vagy koffeinbevitel, az alvás minősége, a stressz, a rendszeres fizikai aktivitás hiánya, a környezetből származó szennyezőanyagok, genetikai tényezők, a nem megfelelő táplálkozási szokások (magas telített- transzzsírsav és cukortartalommal).  Az étkezés igen nagy szerepet tölt be a termékenységben. A kiegyensúlyozatlan kalória- és fehérjebevitel vagy a helytelen táplálékfogyasztás alultápláltsághoz vagy túlsúlyhoz vezet. Ez nők esetében a petefészek működésének megváltozásához vezethet, amely a meddőség fokozódását eredményezheti, férfiaknál pedig a spermiumok minőségének csökkenését okozhatja. Sőt, maga az életmód is felelős lehet a spermiumok DNS-károsodásáért.

Anyagcserezavarok

A különböző anyagcserezavarok, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a megemelkedett vérzsírértékek egyaránt hatással vannak a termékenységre. A vizsgálatokból kiderült, hogy a női elhízás (BMI > 30) csökkenti az esélyét az IVF-et követő élveszületési arányhoz. Az elhízott nők csökkent inzulinérzékenységet mutatnak, ami a tartósan fennálló hiperinzulinémia miatt szerepet játszhat a PCOS kialakulásában. Elhízás esetén az elsődleges lépést a testtömegcsökkentés jelenti, ugyanis kimutatták, hogy a PCOS-ben és meddőségben szenvedő túlsúlyos/elhízott nőknél az életmódváltást és testsúlycsökkentést követően javultak az ovulációs és az élveszületési arányok. 

Arról számoltak be, hogy a 25 kg/m2 feletti vagy 19 kg/m2 alatti testtömegindexű (BMI) nőknél hosszabb a fogamzási idő, és hogy mind a túlsúly, mind az elhízás jelentősen összefügg a csökkent terhességi rátával és a megnövekedett vetélési aránnyal. Az inzulinrezisztencia a férfiak körében gyakran kapcsolódik a metabolikus szindrómához és az elhízáshoz, amelyek a spermiumok csökkent minőségét, a férfi nemi hormonok szekréciójának csökkenését, valamint az SHBG-fehérje (nemi hormont kötő fehérje) szintjének csökkenését okozhatjék. Valamennyi megbetegedés gyakran jár együtt a vérzsírértékek (köztük a koleszterin- és triglicerid-szint) romlásával, azaz az inzulinrezisztecia összefüggésbe hozható a megemelkedett LDL- és trigliceridszinttel, valamint a csökkent HDL-szinttel. 

A meddőség diagnosztizálása

A meddőség diagnosztizálása elsőkörben mindkét nem esetében a kórelőzmény felvételével kezdődik. A szakorvos a párokat kikérdezi a szexuális aktivitásukról, illetve, hogy mióta próbálkoznak a teherbeeséssel, a nő életkoráról, a menstruáció rendszerességéről, valamint hogy tisztában van-e azzal, hogy a termékenység a kor előrehaladtával csökken. Ezt követi majd a klinikai vizsgálat, különböző hormonális laborvizsgálatok (pl. FSH, TSH, LH, PRL, AMH, tesztoszteron, SHBG), szükség esetén képalkotó vizsgálatok, az eszközzel végzett diagnosztikus eljárások (pl. hiszteroszkópia, laparoszkóia, herebiopszia), férfiaknál a spermiogram, vagy a fertőzések kizárásához szükséges kiterjedt mikrobiológiai vizsgálatok. Nők esetében a diagnózist minden esetben a nőgyógyász szakorvos, férfiak esetében az urológus szakorvos tudja felállítani. 

Táplálkozásterápia meddőség kapcsán

A megfelelően felállított táplálkozásterápia kiemelt fontosságú meddőségben. Számos táplálkozási és klinikai vizsgálat megerősítette, hogy a nyugati típusú diétával ellentétben a Mediterrán-étrend (MedDiet) és a rendszeres testmozgás mindkét nem esetében jelentősen csökkenti a sikertelen próbálkozások számát, így mind a meddőség megelőzésében, mind a kezelésében hatékony lehet. Kimutatták, hogy a Mediterrán-étrend 40%-kal növelte a sikeres terhességeket a párok körében az IVF (in vitro megtermékenyítés) során. A táplálkozásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket, esetleges társbetegségek fennállását is. Ebben dietetikus nyújthat segítséget.

Mediterrán-étrend - a táplálkozásterápia egy módja

A Mediterrán-diéta a növényi eredetű élelmiszerek (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, diófélék, gabonafélék és magvak), zsírosabb tengeri halak, zsiradék forrásként olívaolaj, alacsony zsírtartalmú tejtermékek és baromfi, valamint teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres fogyasztása jellemzi, az egyszerű cukrok (édességek) és a vörös húsok csökkentett bevitele mellett. Bár a diéta megemlíti a száraz vörösbor mértékletes fogyasztását, de az alkohol egészségkárosító hatása miatt a vörösbor a megtermékenyülés esélyének növelése érdekében nem javasolt. 

Mediterrán étrend előnyei nőknél

A szülőképes korú nőknél a Mediterrán-diéta úgy tűnik, hogy csökkenti a súlygyarapodás és az inzulinrezisztencia kockázatát, ami növeli a terhesség valószínűségét. Ez annak köszönhető, hogy az inzulin közvetlenül befolyásolja a petefészkek működését; ezért az inzulinérzékenység és a glükózanyagcsere jelentős hatással lehet a nők peteérésére és termékenységére.

Mediterrán étrend előnyei férfiaknál

Férfiak esetében egyértelmű összefüggést találtak a Mediterrán-étrend és a hímivarsejtek minőségének javulása között. A fő irányvonal sok esetben az inzulinrezisztencia és az ehhez kapcsolódó megbetegedések kezelése. Hasonlóan a nőknél, a Mediterrán-étrend csökkenti az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét és az inzulinrezisztencia, valamint a megemelkedett vérzsírértékek kezelésében is hatékony. Ezzel együtt a hímivarsejtek mozgékonyságának növelésében is szerepet játszhat ellentétben a nyugati típusú étrenddel. 

Szénhidrát- és rostbevitel a táplálkozásterápia során

A kutatások alapján az étrend, ami nagy arányban tartalmaz zöldséget és gyümölcsöt, valamint a szénhidrátforrások közül előtérbe helyezi a teljes értékű gabonaféléket, bizonyítottan jótékony hatással van a termékenységre. Mindemellett azt is felfedezték, hogy az alacsonyabb szénhidrátbevitel (a napi energiabevitel legfeljebb 45%-a) pozitívan hathat a megtermékenyülésre. Lényeges a megfelelő mennyiségű rostbevitel, viszont mind a túlzottan alacsony, mind pedig a túlzottan magas rostbevitel csökkentheti a teherbeesés esélyét. 

Fehérjebevitel a táplálkozásterápia során

A nyugati étrendben nagy arányban előforduló vörös húsból és baromfihúsból származó fehérje bizonyítottan jelentősen növeli a peteérés hiánya miatti meddőség kockázatát. Érdekes módon a hal- és tojásfehérjék negatív hatásait nem figyelték meg. Továbbá kimutatták, hogy ha az energia 5%-át állati fehérje helyett növényi fehérjéből fogyasztjuk, az több mint 50%-kal csökkenti a peteérés miatti meddőség kockázatát. Továbbá a szénhidrátok növényi fehérjével való cseréje is pozitív hatású. A szénhidrátok energiaszükségletének 5%-át növényi fehérjével helyettesítve akár 43%-kal is csökkenthető a peteérési zavarok kockázata. A fent említett tényeket figyelembe véve megerősíthető, hogy a növényi fehérje fogyasztása pozitív hatással van a termékenységre.

Zsiradékok bevitele a táplálkozásterápia során

A vizsgálatok alapján az egyszeresen (pl. olívaolaj, repceolaj, avokádó, olajos magvak, magolajok) és többszörösen telítetlen zsírsavakban (pl. halak, dió, lenmag és egyéb olajos magvak, magolajok) gazdag étrend pozitív hatással van a termékenységre. A transzzsírsavak (pl. előkészített szószokban, édesipari termékekben, levesporokban, készételekben) és a telített zsírsavak (pl. vörös húsok, zsírosabb sajtok, vaj, kókuszzsír, pálmaolaj) túlzott mennyiségének jelenléte nagyobb kockázatot jelent a termékenységre nézve. Ezzel együtt az étrendben minél kisebb arányban jelenjen meg feldolgozott élelmiszer, édesség és gyorséttermi étel. 

Mikrotápanyagok bevitele a táplálkozásterápia során

Ezek mellett a megfelelő D-vitamin, antioxidáns-, folsav-, cink-, kalcium-, vas-, C- B- és A-vitamin-ellátottság is elengedhetetlen, ami nem csak a peteérési zavarok megelőzésében, de a hímivarsejtek minőségének javulásában is fontos szerepet játszanak. Ezeket a mikrotápanyagokat a kiegyensúlyozott és változatos étrend biztosítani tudja. Étrend-kiegészítők formájában csak akkor van szükség ezeknek a bevitelére, ha hiányállapot alakul ki, illetve a D-vitamint a szeptembertől márciusig tartó időszakban szükséges pótolni.

Kapcsolódó cikkünk

Inzulinrezisztens? Így csökkenthető a cukorbetegség kockázata

Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy a rendszeres mozgás komoly védelmet jelenthet a diabétesszel ...

Tovább olvasom

Mozgásterápia meddőség kapcsán

A meddőség megelőzésének és kezelésének másik életmódbeli alappillére a testmozgás, a megfelelően összeállított mozgásterápia.  Kimutatták, hogy túlsúlyos és elhízott nők esetében a kiegyensúlyozott étrend és a mellette folytatott rendszeres fizikai aktivitás hatására bekövetkező 5-10%-os testtömegcsökkenés segíthet megelőzni a meddőség kialakulását, illetve pozitív hatással van a megtermékenyülésre. A kutatások azt bizonyítják, hogy a testmozgás egészségre gyakorolt hatásaiban sokkal inkább szerepet játszik a mozgás intenzitása, mint a száma. A mozgásterápia alapeve: hetente legalább háromszor, alacsony és/vagy közepes intenzitású, aerob (oxigén jelenlétében történő), 30-60 percen keresztül végzett fizikai aktivitás bizonyítottan növeli az esélyét a sikeres teherbeesések számának. A túlzottan megerőltető, magas intenzitáson végzett edzésformák negatívan befolyásolhatják a megtermékenyülés esélyét. A mozgásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket, esetleges társbetegségek fennállását is. Ebben mozgásterapeuta nyújthat segítséget.

Mozgásterápia nők esetén

Az irányelvek szerint azoknak a nőknek, akik PCOS-ben érintettek, hetente 150 perc közepes intenzitáson végzett fizikai aktivitás javasolt. A fizikai aktivitásm megfelelő mozgásterápia elsődleges pozitív hatása a sejtek inzulinérzékenységének fokozásában nyilvánul meg. A súlygyarapodás megelőzése, az izomerő és az általános egészségi állapot javítása érdekében, valamint hogy a nők csökkentsék az ülőmunkával töltött időt, javasolt heti kétszer, nem egymást követő napokon izomerősítő gyakorlatokat végezniük a közepes intenzitású edzésformák mellett.

Mozgásterápia férfiak esetén

Férfiaknál a mozgás termékenységre gyakorolt hatásait a spermiumok minőségében és a korlátozott teherbeesési arány alapján határozzák meg. Azt találták, hogy az intenzív, túlzottan megerőltető anaerob edzésformák hosszútávon negatívan hathatnak a spermiumok mennyiségére és minőségére, valamint a termékenységre, míg az alacsony vagy közepes intenzitáson végzett aerob edzésformák javulást okoznak a spermiumokat tekintve és a teherbeesési arány is növekszik. Egy vizsgálatból kiderült, hogy a 3 héten keresztül végzett fizikai aktivitás pozitívan hat a spermiumok minőségére. A megfelelően összeállított mozgásterápia tehát előnyös hatással van a termélenységre. 

A meddőség nem életmódbeli kezelése

A meddőség kezelésére több módszer is rendelkezésre áll. Ilyenek például:

• hormonális eltérések rendezése gyógyszeres kezeléssel (pl. ovuláció kiváltása)

• petefészek-stimuláció, amely során több érett petefészek tüszőt hoznak létre

• az ovuláció idején történő megtermékenyítés eléréséhez időzített közösülés vagy méhen belüli megtermékenyítés (IUI) is alkalmazható

• alternatívaként az érett petesejteket közvetlenül a petefészekből is ki lehet nyerni a megtermékenyítéshez ultrahanggal irányított tűvel (IVF – in vitro megtermékenyítés). 

• férfiaknál sebészeti eljárás herevisszér tágulat vagy ondóút elzáródás esetén

Meddőség kezelése táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével

Összességében megállapítható, hogy a meddőség megelőzésében és kezelésében – köztük a meddőség kialakulását okozó betegségek (pl. PCOS, inzulinrezisztencia, elhízás, stb.) kezelését – valamint a terhesség létrejöttében elsődleges szerepet töltenek be az életmódbeli tényezők. Különös hangsúly van a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozáson és a rendszeresen végzett alacsony/közepes intenzitású fizikai aktivitáson. Férfiaknál az életmódváltás jelentős javulást mutat a hímivarsejtek minőségében, míg nőknél a peteérés javításában játszik elsődleges szerepet, ezáltal nagyban javul a termékenységi arány. 

Téma szakértői

Dr. Margitai Barnabás

Életmód orvos, Nőgyógyász

Tovább

Felhasznált források:

Belladelli, Federico & Basran, Satvir & Eisenberg, Michael. (2023). Male Fertility and Physical Exercise. The World Journal of Men's Health. 41. 10.5534/wjmh.220199.

Fainberg, Jonathan & Kashanian, James. (2019). Recent advances in understanding and managing male infertility. F1000Research. 8. 670. 10.12688/f1000research.17076.1.

Kim, Eun & Nho, Ju-Hee. (2022). Lifestyle Interventions for Adults with Infertility. Journal of Lifestyle Medicine. 12. 69-71. 10.15280/jlm.2022.12.2.69.

Okonofua, Friday & Ntoimo, Lorretta & Omonkhua, Akhere & Ayodeji, Oladiran & Olafusi, Celestina & Unuabonah, Emmanuel & Ohenhen, Victor. (2022). Causes and Risk Factors for Male Infertility: A Scoping Review of Published Studies. International Journal of General Medicine. Volume 15. 5985-5997. 10.2147/IJGM.S363959.

Palmirotta, Raffaele & Lovero, Domenica & Silvestris, Erica. (2019). Nutrition and Female Fertility: An Interdependent Correlation. Frontiers in Endocrinology. 10. 10.3389/fendo.2019.00346.

Palomba, Stefano & Daolio, Jessica & Romeo, Sara & Battaglia, Francesco & Marci, Roberto & Sala, Giovanni. (2018). Lifestyle and fertility: the influence of stress and quality of life on female fertility. Reproductive Biology and Endocrinology. 16. 10.1186/s12958-018-0434-y.

Sadhir, Srishti & Pontzer, Herman. (2023). Impact of energy availability and physical activity on variation in fertility across human populations. Journal of Physiological Anthropology. 42. 1. 10.1186/s40101-023-00318-3.

Szamatowicz, Marian & Szamatowicz, Jacek. (2020). Proven and unproven methods for diagnosis and treatment of infertility. Advances in medical sciences. 65. 93-96. 10.1016/j.advms.2019.12.008.

Xie, Fangfang & You, Yanli & Guan, Chong & Gu, Yuanjia & Yao, Fei & Xu, Jiatuo. (2022). Association between physical activity and infertility: a comprehensive systematic review and meta-analysis. Journal of Translational Medicine. 20. 10.1186/s12967-022-03426-3.

Zańko, Adrianna & Siewko, Katarzyna & Krętowski, Adam & Milewski, Robert. (2022). Lifestyle, Insulin Resistance and Semen Quality as Co-Dependent Factors of Male Infertility. International Journal of Environmental Research and Public Health. 20. 732. 10.3390/ijerph20010732.