Daganatos megbetegedések

Daganatos megbetegedések kockázata

Daganatos megbetegedések tünetei

Életmódterápia daganatos megbetegedések kapcsán 

Táplálkozásterápia daganatos megbetegedések kapcsán

Mozgásterápia daganatos megbetegedések kapcsán 

A daganatos megbetegedések kezelése

A daganatos betegség (rák) egy általános kifejezés a betegségek nagy csoportjára, amelyek a test bármely részét érinthetik. A rák egyik meghatározó jellemzője, hogy gyorsan keletkeznek olyan kóros sejtek, amelyek a szokásos határaikon túlra nőnek, majd behatolhatnak a test szomszédos részeibe és átterjedhetnek más szervekre. Ezt a folyamatot áttétképződésnek nevezzük. A széles körben elterjedt áttétek a daganatos megbetegedések okozta halálozás elsődleges okai. A daganatos megbetegedések világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. A WHO adatai szerint 2020-ban közel 10 millió halálesetért, azaz majdnem minden hatodik halálesetért felelős.Kimutatták, hogy 1 898 160 új rákos megbetegedés és 608 570 rákos haláleset történt 2021-ben csak az USA-ban.A leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozik a mell-, a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a prosztatarák.

Milyen kockázati tényezői vannak a daganatos megbetegedések kialakulásának?

A kockázati tényezők közül kiemelendő az életkor és a genetika.

A WHO a rákkutató ügynökségén, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségen (IARC) keresztül vezeti a rákkeltő anyagok osztályozását.

• fizikai rákkeltő anyagok: az UV és ionizáló sugárzás
• kémiai rákkeltő anyagok: az azbeszt, a dohányfüst összetevői, az alkohol, az aflatoxin (élelmiszer-szennyező anyag) és az arzén (ivóvíz-szennyező anyag), kipufogógáz
• biológiai rákkeltő anyagok: pl. daganatot okozó fertőzések: Humán Papillomavírus (HPV), Helicobacter pylori, Hepatitis B, C, Epstein-Barr-vírus

Daganatkeltő viselkedésmódok, melyek életmódterápiával befolyásolhatók:

• krónikus alkoholfogyasztás
• alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás
• fizikai aktivitás hiánya
• túlsúly, elhízás
• más nem fertőző megbetegedések jelenléte (pl. cukorbetegség, menopauza állapota)

Milyen tünetei vannak a daganatos megbetegedéseknek?

A daganatos megbetegedések okozta jelek és tünetek attól függően változnak, hogy a test mely része érintett. A rák tünetei nem kifejezettek és sokszor csak akkor jelentkeznek, amikor már kiterjedt a daganat. Pár általános tünet előfordulhat a daganat jellegétől függően:

• fáradtság
• a bőr alatt tapintható csomó vagy megvastagodott terület
• súlyváltozás, beleértve a nem szándékos fogyást vagy gyarapodást is
• bőrelváltozások, például a bőr sárgulása, sötétedése vagy vörössége, nem gyógyuló sebek vagy a meglévő anyajegyek megváltozása
• a bél- vagy hólyagszokások megváltozása
• állandó köhögés vagy légzési nehézségek
• nyelési nehézségek
• zsibbadás, idegi tünetek (amennyiben a daganat nyomja az idegeket)
• megnagyobbodott nyirokcsomók
• rekedtség
• állandó emésztési zavarok vagy étkezés utáni kellemetlen érzés.
• tartós, megmagyarázhatatlan izom- vagy ízületi fájdalom
• tartós, megmagyarázhatatlan láz vagy éjszakai izzadás
• megmagyarázhatatlan vérzés vagy véraláfutás

Hogyan diagnosztizálják a daganatos megbetegedéseket?

A daganatos megbetegedések halálozási aránya csökken, ha az eseteket korán felismerik és kezelik. A korai felismerésnek két összetevője van: a korai diagnózis és a szűrés. Néhány daganattípus esetében erősen ajánlott a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel (pl. méhnyakrák, mellrák, stb.). Más rákbetegségek esetében a szűrővizsgálatokat csak a fokozott kockázatú személyek számára ajánlják (pl. vastagbélrák).Több módszer is alkalmas lehet a daganatos megbetegedések diagnosztizálásához:

• Fizikai vizsgálat: nyirokcsomók, bőr alatti csomók tapintása, bőr elváltozásainak vizsgálata, szerv megnagyobbodása
• Laboratóriumi vizsgálatok: vizelet- és vérvizsgálatok, tumormarkerek vizsgálata (pl. rendellenesen magas fehérvérsejt szám) 
• Képalkotó vizsgálatok: a csontok és a belső szervek nem invazív módon történő vizsgálata, pl.: CT, csontvizsgálat, MRI, PET-CT, UH, RTG, mammográfia.
• Endoszkópos vizsgálatok: cisztoszkópia, kolonoszkópia, ERCP (endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfia, felső endoszkópia (nyelőcső, gyomor, duodénum), szigmoidoszkópia
• Genetikai vizsgálatok: rákos génmutációk vizsgálata
• Tumor biopszia: sejtminta vétele a laboratóriumban történő vizsgálat céljából. A rákos sejtek kevésbé rendezettnek tűnnek, különböző méretűek és láthatóan nem szervezettek. A szövettan a diagnózis utolsó lépése. Ilyenek pl.: endoszkópos biopszia, csontvelőbiopszia, excizíciós vagy metszéses biopszia, finom tűs aspirációs biopszia, lyukasztott (punch) biopszia, borotváló (shave) biopszia, bőrbiopszia 

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Az életmódunk is felelős a korai daganatos betegségekért

Életmódterápia a daganatos megbetegedések kapcsán

Számos daganatos megbetegedés gyógyítható, ha korán felismerik és hatékonyan kezelik. A rákos halálesetek 30-50%-a megelőzhető lenne a fő kockázati tényezők módosításával vagy elkerülésével. A megelőzés egyben a legköltséghatékonyabb hosszú távú stratégiát is kínálja a rák megfékezésére. A daganatos megbetegedések megelőzésében számos tényező, melyek közül van, ami az életmódterápia eszközeivel (pl.mozgásterápia, táplálkozásterápia) befolyásolható. A megelőzésben lényeges tényezők például:

• a dohányzás elkerülése
• egészséges testsúly fenntartása
• egészséges, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó táplálkozás
• rendszeres testmozgás
• az alkoholfogyasztás korlátozása
• biztonságos szex 
• Hepatitis B és Humán Papillomavírus (HPV) elleni védőoltás
• UVB sugárzásnak való kitettség csökkentése (pl. szolárium kerülése)
• szükségtelen ionizáló sugárterhelés megelőzése (pl. a munkahelyi sugárterhelés minimalizálása, a sugárzás biztonságos és megfelelő orvosi felhasználásának biztosítása a diagnózis és a kezelés során)
• városi légszennyezés és a szilárd tüzelőanyagok háztartási használatából származó beltéri füst elkerülése
• rendszeres orvosi ellátásban való részesülés

A palliatív ellátás, amely a betegek és családtagjaik életminőségének javítására összpontosít, a rákbetegek ellátásának lényeges eleme.  A túlélőgondozás magában foglalja a rák kiújulásának és az új daganatos megbetegedések felismerésének nyomon követésére, a rák és/vagy annak kezeléséhez kapcsolódó hosszú távú hatások értékelésére és kezelésére vonatkozó részletes tervet, valamint a rák túlélőinek szükségleteinek kielégítését biztosító szolgáltatásokat.

Kapcsolódó cikkünk

Az életmódunk is felelős a korai daganatos betegségekért

Az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megugrott a korai, 50 éves kor előtt jelentkező daganatos betegségek száma, és bár az okok pontos meghatározása még folyik, egészen biztosan nem lehet figyelmen kívül hagyni az úgynevezett nyugati életmódot. A Nature magazinban megjelent összefoglaló tanulmányról és az életmód ...

Tovább olvasom

Táplálkozásterápia daganatos megbetegedések kapcsán

Testsúlycsökkentés:

A testsúly normalizálása (<25,0 kg/m2) csökkenti a daganatos megbetegedések előfordulási gyakoriságát. A túlzottan nagy testsúly a nők esetében 11%-ban, férfiak esetében 5%-ban felelnek a daganatos megbetegedések kialakulásáért.A túlzott testzsírral leggyakrabban összefüggésbe hozott étrendi tényezők közé tartoznak a cukorral édesített italok, a gyorséttermi ételek és a "nyugati típusú" étrend (a hozzáadott cukorban, húsban és zsírban gazdag étrend), míg a rosttartalmú élelmiszerek és a "mediterrán" étrend csökkentheti a kockázatot. A testsúly elsősorban a megfelelő táplálkozásterápia alkalmazásával változtatható, így ennek kiemelt jelentősége van a daganatos megbetegedések esetén is. 

Mediterrán-étrend -  a táplálkozásterápia egy módszere

Kimutatták, hogy a mediterrán étrend képes csökkenteni a daganatok kialakulásának kockázatát a magas telítetlen zsírsavtartalom, antioxidáns tartalom, alacsony glikémiás indexű szénhidráttartalom, valamint rosttartalom miatt, ami által a bélmikrobiom állapota is javul. A Mediterrán-diéta alapját a növényi eredetű élelmiszerek adják, úgymint a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, diófélék és olajos magvak (magas omega-3 zsírsavtartalmú: dió, lenmag). 

• Emellett az étrendi ajánlás előtérbe helyezi a zsírosabb, magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering, tonhal) fogyasztását, zsiradékforrásként pedig növényi olajokat (pl. olívaolaj, magolajok, repceolaj, stb.) ajánl. 
• A tejtermékek közül az alacsony zsírtartalmúakat javasolja (pl. zsírszegény túró, joghurt, skyr, sajtok), húsfélék közül pedig kis mennyiségben a zsírszegény baromfihúsokat emeli ki (pl. csirkemell, pulykamell). 
• Az étrendet jellemzi még az egyszerű cukrok és finomított szénhidrátok (édességek, péksütemények, finomliszt, stb.), a vörös húsok és telített zsiradékok (pl. sertészsír, egyéb állati zsírok, tejzsiradékok, kókuszsír, stb.) csökkentett bevitele. 
• Az alkoholbevitel tekintetében a Mediterrán-étrendben szereplő vörösbor fogyasztása az alkoholtartalma miatt nem javasolt, viszont megelőző jelleggel a vörösbor transz-rezveratrol (antioxidáns) tartalma szerepet játszhat egyes daganattípusok kialakulásának előfordulási gyakoriságában. 

Táplálkozásterápia: zöldség-, gyümölcsfogyasztás

A nagy mennyiségű a zöldség- és gyümölcsfogyasztás nagymértékben biztosítja a polifenolokat és a rostokat, amelyek bizonyítottan csökkentik a rák kialakulásának kockázatát. Napi 2,5-3 adag zöldség és 1,5-2 adag gyümölcs ajánlott az amerikai irányelv (ACS) szerint. A hüvelyesek (lencse, vörösbab, csicseriborsó, szója) gazdagok fehérjében, rostban, vasban, cinkben, káliumban és folsavban. Tápanyagprofiljuk hasonló a zöldségekéhez és más jó fehérjeforrásokhoz.

Táplálkozásterápia: húsfogyasztás

Nem javasolt a húsfogyasztást teljes elkerülése (a fehérje-, vas-, cink- és B12-vitamin tartalom miatt), hanem a cél a vörös hús fogyasztásának legfeljebb heti három adagra való csökkentése, ami kb. 350-500 g/hét.

Táplálkozásterápia: zsiradékbevitel

A magas telített zsírsav bevitel a teljes halálozás kockázatának növekedésével jár, míg az omega-3 zsírsav bevitele fordítottan arányos a teljes halálozással.

A többszörösen telítetlen zsírsavak rendszeres bevitele (pl. omega-3: ALA, EPA, DHA) bizonyítottan csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Táplálkozásterápia: tej és tejtermékek fogyasztása

A magas (>600 g/nap) és a mérsékelt (400-600 g/nap) tejfogyasztás erőteljesebben csökkenti a daganatok (különösen a mellrák) kialakulásának kockázatát az alacsony tejfogyasztáshoz képest (<400 g/nap). Az erjesztett tejtermékek, mint a joghurt és a kefir, vagy az alacsony zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása fordítottan arányos a mellrák kialakulásának kockázatával. A védőhatás magyarázható a tejtermékekben található számos vegyület anti-karcinogén (daganatmegelőző) tulajdonságával (pl. kalcium, D-vitamin) magyarázható.

Táplálkozásterápia: szénhidrátbevitel

A magas glikémiás indexű élelmiszerek és a megemelkedett szérum-inzulinértékek összefüggésben állnak a daganatok kialakulásának kockázatával. A javaslat szerint alacsony glikémiás indexű, magas rosttartalmú szénhidrátforrások (pl. teljes értékű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, olajos magvak, zöldségek, gyümölcsök) fogyasztása javasolt. Az ACS javaslata szerint napi 3 adag teljes értékű gabonaféle csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. A napi energiabevitel 10%-át ne haladja meg a hozzáadott cukortartalom.

Táplálkozásterápia: fehérjebevitel

A daganatos megbetegedések megelőzése és kezelése szempontjából is fontos a teljes értékű állati eredetű fehérjék (pl. tejtermékek, tojás, halak, sovány húsok), valamint a jó minőségi növényi eredetű fehérjék (pl. hüvelyesek, gabonafélék, olajos magvak) bevitele. 

A javaslat szerint napi 1,0-1,5 g/ttkg (testtömegkilogramm) fehérje bevitele szükséges a daganatterápia alatt kialakuló izomtömegcsökkenés elkerülésére.  

Táplálkozásterápia: zöld tea

A zöld tea polifenolos vegyülete az epigallokatchin-gallát (EGCG), ami erős antioxidánsnak számít és kutatják a daganatmegelőzős tulajdonságát.

Táplálkozásterápia: vitaminok és egyéb antioxidánsok:

Az irányelvek elsősorban a változatos és kiegyensúlyozott étkezést ajánlják, ami tartalmazza az összes szükséges tápanyagot. A multivitaminok (E-, C- és D-vitamin), a szelén és a kalcium rendelkeznek anti-karcinogén tulajdonságokkal, ugyanis csökkenthetik az oxidatív stressz hatásait, amit a radio- és a kemoterápia okoz. Az irányelvek napi 10-25 µg (25 5 µg = 1000 NE) D-vitamin- és napi 1000-1500 mg kalcium-bevitelét javasolják.

Táplálkozásterápia: alkohol

Jobb, ha nincs, de napi 1 pohárnál nem javasolt többet inni a nőknek és napi 2 pohárnál a férfiaknak.

Egyéb információk táplálkozásterápia kapcsán

Az egészséges táplálkozási minta korlátozza vagy nem tartalmazza a következőket:

• Vörös és feldolgozott húsok
• Cukrozott üdítőitalok
• Erősen feldolgozott élelmiszerek és finomított gabonatermékek

Mozgásterápia daganatos megbetegedések kapcsán

Tanulmányok kimutatták, hogy a testmozgás csökkentheti a rákbetegségek előfordulási gyakoriságát, ez pedig alátámasztja a mozgásterápia kiemelt fontosságát. A fizikailag aktív életmód csökkentheti más egészségügyi problémák, például a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás kockázatát is. A mozgásterápia összeállítása során fontos figyelembe venni az egyéni szempontokat, lehetőségeket, esetleges társbetegségek fennállását is.

Mozgásterápia általánosságban

A heti legalább 3-5 óra testmozgással csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. Egy tanulmányban azt mutatták, hogy azoknál, akik sportoltak, 15% és 20% közötti mértékben csökkent a mellrák, 24%-kal pedig a vastagbélrák kockázata.

Mozgásterápia irányelvei

A szakmai irányelvek felnőtteknek hetente legalább 150-300 perc mérsékelt intenzitású vagy 75-150 perc erőteljes intenzitású aerob tevékenységet (vagy ezek kombinációját) javasol. A 300 perc felső határérték elérése vagy meghaladása az ideális. A gyerekeknek javasolt testmozgás naponta legalább 1 óra mérsékelt vagy erőteljes intenzitású fizikai aktivitás. Korlátozzék a mozgásszegény viselkedést, például az ülést, a fekvést, a tévénézést és a képernyőalapú szórakozás egyéb formáit. A különböző típusú tevékenységek kombinálásakor 1 perc erőteljes tevékenység helyettesítheti a 2 perc mérsékelt tevékenységet. Például 150 perc mérsékelt aktivitás, 75 perc erőteljes aktivitás és 100 perc mérsékelt aktivitás és 25 perc erőteljes aktivitás kombinációja mind ugyanannyinak számít. Ez a mozgásszint bizonyítottan egyértelmű egészségügyi előnyökkel jár, többek között csökkenti a korai halálozás kockázatát, és csökkenti a rák bizonyos típusaiban való megbetegedés vagy elhalálozás esélyét. A nagyobb mennyiségű fizikai aktivitás még jobb lehet a rák kockázatának csökkentése szempontjából. Az aerob fizikai aktivitás, beleértve a gyaloglást is, a túlsúly alacsonyabb kockázatával jár, míg az ülő testmozgás (ülő és fekvő testmozgás) és a több képernyő előtt töltött idő (például telefon vagy számítógép nézése vagy tévénézés) magasabb kockázattal jár.

A daganatos kezelések gyógyszeres kezelése

A daganat típusától, a rák stádiumától, a klinikai és egyéb tényezőktől függően egy multidiszciplináris, daganatra specializálódott szakemberekből álló csoport ajánlja a lehető legjobb kezelési tervet. A kezelés kiválasztásakor figyelembe kell venni a betegek preferenciáit és az egészségügyi rendszer kapacitását. A kezeléseket leggyakrabban kombináltan alkalmazzák.

• Lokális (helyi) kezelések:
• Sebészeti kezelés (pl. mellrák 🡪 teljes vagy részleges)
• Sugárterápia
• Szisztémás (teljes testet érintő) gyógyszeres kezelések:
• Kemoterápia
• Hormonterápia
• Immunterápia
• Célzott terápia

Milyen panaszai lehetnek a már diagnosztizált és kezelés alatt álló rákbetegnek?

Előfordulhat szorongás és a depresszió, alvásproblémák (25-59%-ban jelentkeznek), fájdalom, fáradtság, gyakori fertőzések.

Daganatos megbetegedések kezelése táplálkozásterápia és mozgásterápia segítségével

A daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzésében és kezelésében elsődleges szerepet játszik az egészségtudatos életmód. A mozgásterápia részeként heti minimum 150 perc mérsékelt intenzitású, aerob jellegű fizikai aktivitás és az aktív mindennapok lenne a cél. A változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonafélékben, növényi olajokban gazdag „mediterrán-típusú” étrend nem csak a daganatmegelőző tulajdonságban játszik kifejezett szerepet, hanem egyéb nem fertőző megbetegedések (pl. cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések) kialakulásának megelőzésében is elsődleges.

Felhasznált források:

Amirsasan, Ramin & Akbarzadeh, Maryam & Akbarzadeh, Shabnam. (2022). Exercise and colorectal cancer: prevention and molecular mechanisms. Cancer Cell International. 22. 10.1186/s12935-022-02670-3.

Klement, Rainer & Pazienza, Valerio. (2019). Impact of Different Types of Diet on Gut Microbiota Profiles and Cancer Prevention and Treatment. Medicina (Kaunas, Lithuania). 55. 10.3390/medicina55040084.

Ligibel, Jennifer & Bohlke, Kari & May, Anne & Clinton, Steven & Demark-Wahnefried, Wendy & Gilchrist, Susan & Irwin, Melinda & Late, Michele & Mansfield, Sami & Marshall, Timothy & Meyerhardt, Jeffrey & Thomson, Cynthia & Wood, William & Alfano, Catherine. (2022). Exercise, Diet, and Weight Management During Cancer Treatment: ASCO Guideline. Journal of Clinical Oncology. 40. 10.1200/JCO.22.00687.

Mao, Jun & Pillai, Geetha & Andrade, Carlos & Ligibel, Jennifer & Basu, Partha & Cohen, Lorenzo & Khan, Ikhlas & Mustian, Karen & Puthiyedath, Rammanohar & Dhiman, Kartar & Lao, Lixing & Ghelman, Ricardo & Caceres Guido, Paulo & Lopez, Gabriel & Gallego-Perez, Daniel & Salicrup, Luis. (2021). Integrative oncology: Addressing the global challenges of cancer prevention and treatment. CA: A Cancer Journal for Clinicians. 72. 10.3322/caac.21706.

Ospina, Paula & McComb, Alyssa & Pritchard-Wiart, Lesley & Eisenstat, David & McNeely, Margaret. (2021). Physical therapy interventions, other than general physical exercise interventions, in children and adolescents before, during and following treatment for cancer. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2021. 10.1002/14651858.CD012924.pub2.

Prado, Carla & Purcell, Sarah & Laviano, Alessandro. (2020). Nutrition interventions to treat low muscle mass in cancer. Journal of Cachexia, Sarcopenia and Muscle. 11. 10.1002/jcsm.12525.

Rock, Cheryl & Thomson, Cynthia & Gansler, Ted & Gapstur, Susan & McCullough, Marji & Patel, Alpa & Andrews, Kimberly & Bandera, Elisa & Spees, Colleen & Robien, Kimberly & Hartman, Sheri & Sullivan, Kristen & Grant, Barbara & Hamilton, Kathryn & Kushi, Lawrence & Caan, Bette & Kibbe, Debra & Black, Jessica & Wiedt, Tracy & Doyle, Colleen. (2020). American Cancer Society Guideline for Diet and Physical Activity for cancer prevention. CA: A Cancer Journal for Clinicians. 70. 10.3322/caac.21591.

Thomas, Robert & Kenfield, Stacey & Yanagisawa, Yuuki & Newton, Robert. (2021). Why exercise has a crucial role in cancer prevention, risk reduction and improved outcomes. British Medical Bulletin. 139. 100-119. 10.1093/bmb/ldab019.

Wild, Christopher & Espina, Carolina & Bauld, Linda & Bonanni, Bernardo & Brenner, Hermann & Brown, Karen & Dillner, Joakim & Forman, David & Kampman, Ellen & Nilbert, Mef & Steindorf, Karen & Storm, Hans & Vineis, Paolo & Baumann, Michael & Schüz, Joachim. (2019). Cancer Prevention Europe. Molecular Oncology. 13. 10.1002/1878-0261.12455.

Xia, Jonathan & Aadam, A.. (2022). Advances in screening and detection of gastric cancer. Journal of Surgical Oncology. 125. 1104-1109. 10.1002/jso.26844.