Szénhidráttípusok

Szénhidrátfelszívódás lassítása

Cukorbetegség diéta: szénhidrátszámolás

Édesítőszerek a cukorbetegség diétában

Rostbevitel növelése

Cukorbetegség diéta alapelvei

Szénhidráttípusok a cukorbetegség diétában

A legfrissebb szakmai irányelvek azt javasolják, hogy legyen egészséges táplálkozási minta, nem túlzottan magas szénhidráttartalmú étrend (45-50 E%), mint például a mediterrán típusú étrend hatékony lehet. A szakmai irányelvek szerint nincs ideális energia, szénhidrát, fehérje és zsír arány, a leghatékonyabb minden esetben a dietetikus szakember által összeállított egyénre szabott étrend követése. Ugyan nincs egységesen meghatározott szénhidrátbeviteli mennyiség a cukorbetegség diétájában, nem mindegy azonban, milyen típusú szénhidrátokat visz be a páciens és, hogy a különböző szénhidráttípusoknak milyen hatása van.

Az étrendi szénhidrátforrásokat két nagyobb csoportra lehet osztani: lassan felszívódó szénhidrátokra és gyorsan felszívódó szénhidrátokra.

A gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek gyors és kiugró vércukorszint emelkedést okoznak, amit ezt követően gyors inzulinszint emelkedés követne. Cukorbetegségben a nem megfelelő inzulinválasz miatt fontos, hogy elkerüljük a kiugró vércukorszint értékeket, ugyanis már nem képes a szervezet (hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei) megfelelő mennyiségű inzulint előállítani és kibocsátani, ami a vércukorszintet csökkentené. A tartósan magas a vércukorszintet különböző súlyos egészségügyi probléma követheti, ugyanis a cukor lerakódhat az erek falában és károsíthatja a szöveteket (pl. diabéteszes láb, diabéteszes nefropátia, diabéteszes retinopátia).

Éppen ezért fontos, hogy a vércukorszint ne legyen kiugróan magad és ne emelkedjen gyorsan, ugyanis nem képes az inzulinszint ezt követni. Annak érdekében, hogy egyenletes legyen a vércukorszint és tapasztaljunk kiugró vércukorértékeket, fontos előtérbe helyezni a lassan felszívódó szénhidrátforrásokat (lsd.: táblázatban). A lassan felszívódó szénhidrátforrások ugyanis tovább tartózkodnak a bélrendszerben, az emésztőenzimek nehezebben férnek hozzá a szénhidrátmolekulákhoz és emiatt lassabban, elnyújtottan szívódnak fel a véráramba, ami egyenletes vércukorszintet fog eredményezni.

Szénhidrátok felszívódását befolyásoló tényezők

Glikémiás index

A glikémiás index olyan (százalékos) érték, ami a szénhidráttartalmú élelmiszerek vércukorszint emelő képességét mutatja a szőlőcukorhoz (glükóz, legkisebb egyszerű cukormolekula) viszonyítva. Amennyiben magas egy szénhidráttartalmú élelmiszer glikémiás indexe, úgy gyorsan és kiugróan fogja a vércukoszintet megemelni (pl. banán, burgonya), míg az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek egyenletes vércukorszint emelkedést okoznak (pl. hüvelyesek, zöldségek).

Fontos megemlíteni, hogy a legfrissebb szakmai irányelvek már nem helyeznek nagy hangsúlyt a glikémiás index pontos értékének meghatározására a cukorbetegség diéta követését tekintve, a szénhidrátfelszívódás mértéke ugyanis több tényezőtől is függ (pl. életkor, gyulladások, betegségek megléte, fizikai aktivitás, napszak, utolsó étkezés óta eltelt idő, legutóbbi étkezés jellege, hidratáltság, stb.), sokkal inkább hangsúlyozzák a szénhidrátfelszívódás lassítására való odafigyelést. Egyes élelmiszerek, konyhatechnológiai eljárások segíthetnek a szénhidrátfelszívódás lassításában, míg mások gyorsíthatják azt.

Példa a szénhidrátfelszívódás lassítására, így a vércukorszint egyenletessé tételére zabkása példán keresztül a képen látható.

Szénhidrátmennyiségek és szénhidrátszámolás a cukorbetegség diétában

Szénhidrátmennyiségek

Bár a szakmai irányelvek nem emelik ki a pontos szénhidrátbevitel szükségességét a cukorbetegség diéta alapelvei között, ugyanis nincs egységes javasolható mennyiség, a szénhidrátszükséglet egyénenként változó és számos tényezőtől függ a nap folyamán, mint pl. fizikai aktivitás mértéke, alvás mennyisége, beadott inzulin/ vércukorszint csökkentő gyógyszer adagja, stb.. Amit kimondanak a szakmai irányelvek az az, hogy az étrendet a cukorbetegség diétájában jártas dietetikus szakember határozza meg egyénre szabottan a cukorbetegségben szenvedő páciens számára, de szoros együttműködésben dolgozzon a diabetológus kezelőorvossal. Az étrendben számolt szénhidrát információt ad a szénhidrátbevitelről, hogy esetlegesen a későbbiekben lehetőség legyen annak változtatására.

A szénhidrátszámolásban nagy segítség lehet a különböző, gyakran fogyasztott élelmiszerek szénhidráttartalmának megismerése a konyhai mértékek szerint. Elsőkörben érdemes listát írni a gyakran fogyasztott élelmiszerekről, majd egyszer lemérni mérlegen a konyhai mértékek szerint és feljegyezni. Ehhez segítségül szolgálhat a konyhai mérleg.

Ebben az alábbi táblázat nyújt segítséget:

Szénhidrátszámolás a gyakorlatban a cukorbetegség diéta alapelveit figyelembe véve

1. Napi szénhidrátszükséglet meghatározása, pl. 170 g.
2. Étkezések szénhidrátmennyiségének meghatározása, felosztása:
   • 170 g szénhidrátszükséglet esetén például:

• Reggeli: 35 g szénhidrát
• Tízórai: 20 g szénhidrát
• Ebéd: 55 g szénhidrát
• Uzsonna: 20 g szénhidrát
• Vacsora: 40 g szénhidrát

1. Tápanyagszámoló rendszerbe való bejelentkezés --> online változatok nagy adatbázissal rendelkeznek.
2. Élelmiszerek tápanyagtáblázatának ellenőrzése a csomagoláson, a kedvenc termékek csomagolásának lefotózása, összegyűjtése.
3. Étkezések megtervezése, alapanyagok beszerzése.
   • Például: ebéd (50 g szénhidrát) --> roston sült csirkemell főtt bulgurral és jégsalátával
4. Szénhidráttartalmú alapanyagok lemérése:
   • szénhidrátköretek, gabonafélék szárazon történő lemérése (pl. nyers rizs, bulgur, zabpehely, burgonya, stb.)
     • ez azért fontos, mert a köretek sok vizet szívhatnak fel főzés során, ami eltolhatja a tényleges szénhidráttartalmat. Az sem mindegy, hogy mennyi ideig főzzük az adott alapanyagot.
     • Például: bulgur --> 60 g szárazon bemérve
   • zöldségek, gyümölcsök megpucolása, magházuk eltávolítása, majd lemérése
     • Például: saláta esetében kb. 120 g-ot mértünk be jelen esetben
5. Ételek pontos mennyiségének felvitele a tápanyagszámoló rendszerbe, ami kiszámítja azok szénhidráttartalmát, valamint egyéb tápanyag- (fehérje, zsír) és energiatartalmát.
   • 60 g bulgur szárazon: 46 g szénhidrát
   • 120 g jégsaláta: 4 g szénhidrát
   • (100 g csirkemell: 0 g szénhidrát, ezért ezzel nem számolunk)
6. Gyakorlati megvalósítás megkönnyítése, konyhai mértékegységek alkalmazása
   • száraz köret evőkanállal történő lemérése: pl. 60 g száraz bulgur = 6 ek.
   • egy adag száraz köret lemérése, megfőzése, majd főtt állapotban újramérése: pl. 60 g száraz bulgur = kb. 130 g főtt bulgur főzés idejétől, víz mennyiségétől függően)
   • főtt köret elhelyezése a tányéron: pl. 60 g száraz bulgur megfőzést követően kb. a tányér 1/3-át foglalja el
   • főtt köret mennyiségének kanállal történő meghatározása: pl. 60 g száraz bulgur megfőzést követően kb. 13 ek. lesz
   • Lemért mennyiségek feljegyzése

• 6 ek. száraz bulgur = 60 g
• 60 g száraz bulgur = 130 g főtt bulgur
• 60 g száraz bulgur = 13 ek. főtt bulgur
• 130 g főtt bulgur = 13 ek.főtt bulgur
• 6 ek. száraz bulgur = 13 ek. főtt bulgur
• 13 ek. főtt bulgur = 46 g szénhidrát
• zöldségeknél ehhez hasonlóan: pl. 120 g jégsaláta kb. a tányér felét foglalja el/ 120 g jégsaláta = 2-3 nagy marék

1. Ebéd szénhidráttartalma:
   • 100 g csirkemell: 0 g szénhidrát
   • 5 g olívaolaj: 0 g szénhidrát
   • 13 ek. főtt bulgur (60 g szárazon): 46 g szénhidrát
   • 3 marék jégsaláta (120 g): 4 g szénhidrát
   • összesen: 50 g szénhidrát

Szénhidrátszámolás – példa reggelire a szénhidrát felszívódás figyelembe vételével

• Páciensünk reggelire túrós-áfonyás zabkását szeretne enni egy pohár tejes kávé kíséretében és felmerült benne, hogy inna egy pohár 100%-os narancslevet is.
• A reggelinél szükséges szénhidrátbevitel jelen esetben nagyjából 35 g szénhidrátot jelent.
• Amit felhasználunk:
  • 4,5 ek. zabpehely (kb. 45 g) – 27 g szénhidrát
  • 2 ek. sovány túró (kb. 65 g) – 3 g szénhidrát
  • 1 pohár mandulaital (kb. 2 dl) – 0 g szénhidrát
  • 1 kis maréknyi dió (kb. 10 g) – 1 g szénhidrát
  • 1 marék áfonya (kb. 30 g) – 3 g szénhidrát
  • 1 pohár kókuszital a tejeskávéhoz (1,5 dl) – 1 g szénhidrát
• összesen 35 g szénhidrát!
  • Jól látható, hogy ha 1 pohár narancslevet meg szeretne inni, az már 53 g (!) szénhidrát bevitelt jelentene, így a reggelibe nem fér bele már 1 pohár narancslé.
  • Azért sem javasoltuk neki a narancslevet a reggeli mellé, mert a narancslé gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, reggel pedig a sejtek inzulinérzékenysége nagyon alacsony. Ha meginna egy pohár narancslevet, kiugró vércukorértékek jelentkeznének utána.
  • Mikor tudna inni narancslevet? Leginkább akkor, amikor a sejtek inzulinérzékenysége a legnagyobb, azaz ebédidőben, esetleg sportolást megelőzően vagy az után, számolva a szénhidráttartalommal.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

    • 8 módszer a testsúlycsökkentés érdekében
    • Fogyás, IR? 5 tipp, amivel lassítható a szénhidrát felszívódása
    • Tényleg az egészségünk ellenségei a szénhidrátok?

Fontos étrendi megfontolások a cukorbetegség diétában

Hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának csökkentése

A cukorbetegség diétában elsődleges szempont a hozzáadott cukrot tartalmazó, finomított élelmiszerek fogyasztását csökkenteni annak érdekében, hogy ne történjen gyors vércukorszint emelkedést.Ilyen élelmiszerek pl. az édességek, kekszek, cukrozott tejdesszertek, cukrozott üdítőitalok, édes péksütemények, szószok, gabonapelyhek. stb. A csomagoláson fontos ellenőrizni az összetevőlistában, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot vagy nem. A hozzáadott cukor különböző formákban jelenhet meg az összetevőlistákban, pl. kristálycukor, porcukor, barnacukor, glükóz-fruktóz szirup, invert cukorszirup, méz, stb. A megoldás tehát minden esetben az élelmiszercímke ellenőrzése és a mértékletesség előtérbe helyezése, valamint a rendszeres nassolás, csipegetés elkerülése. Van olyan helyzet, hogy hozzáadott cukorbevitel történik (pl. családi ünnepléskor torta, házi sütemény), ilyen esetben is a mennyiségekre és a szénhidrátfelszívódás lassítására szükséges hangsúlyt fektetni (pl. összetett, magas rost- és fehérjetartalmú ebéd után kis mennyiségben megengedhető hozzáadott cukortartalmú sütemény fogyasztása, de nem rendszeresen!).

Édesítőszerek elhelyezésének kérdése a cukorbetegség diétában

A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) 2023-as állásfoglalása alapján a krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére hosszútávon nem alkalmas a édesítőszerek rendszeres fogyasztása, ugyanis sok esetben fokozhatják a betegségek kockázatát vagy éppen lefolyását. Az állásfoglalás elsősorban a mesterséges édesítőszerekre tért ki, édesítésre természetes formában előforduló cukrokat (pl. gyümölcsöket) ajánl, de kis mennyiségben megemlíti a cukoralkoholok alkalmazását is.

Az állásfoglalás elsősorban azt hangsúlyozza, hogy attól, hogy valami hozzáadott cukortól mentes, nem javasolt többet enni belőle, ugyanúgy szükséges a mértéket tartani.

Rostbevitel növelése a cukorbetegség diéta szerint

A cukorbetegség étrendben fontos szerepet töltenek be a magas rosttartalmú élelmiszerek, ugyanis nagy szerepet játszanak a szénhidrátfelszívódás lassításában (lsd.: táblázat). Az európai szakmai irányelvek a lakosság napi rostbevitelre vonatkozóan min. 25-30 g rostot javasolnak naponta. A cukorbetegség diétáját tekintve a rostbevitelre vonatkozó ajánlás naponta minimum 14 g/1000 kcal. A rostbevitel növelhető egyrészt a teljes értékű gabonafélékkel (pl. bulgur, zabpehely, köles, barnarizs, teljes kiőrlésű búza, stb.), álgabonákkal (pl. quinoa, hajdina, amaránt) és a teljes értékű gabonákból készült termékekkel (pl. teljes kiőrlésű pékáruk, teljes kiőrlésű lisztből készült tészták, kekszek, müzlik). A teljes kiőrlésű kenyerek esetében fontos megemlíteni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyvben foglaltak szerint az a kenyér nevezhető teljes kiőrlésű kenyérnek, ami a liszttartalmára vonatkoztatott 100 g-jában min. 60 g teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz. A szabály azonban nem vonatkozik egyéb péktermékekre, pl. teljes kiőrlésű zsemle, kifli, ezért nagyon körültekintőnek kell lenni ezeknek a termékeknek a vásárlásakor! A megfelelő pékáru megválasztásában nagy segítséget nyújt a csomagolásellenőrzés, ezen belül is a tápértéktáblázat ismerete. A tápértéktáblázatnál, ha a rosttartalom minimum 6 g/100 g a termékben, a termék megfelelő lesz, függetlenül az elnevezésétől.

A teljes kiőrlésű gabonákon kívül növelhető a rostbevitel a nagy mennyiségű zöldségfogyasztással, a hüvelyesekkel (kb. 11-26 g rost/ 100 g), az olajos magvakkal és diófélékkel (pl. dió, mandula, mogyoró, kesudió, tökmag, lenmag, stb.), de a gyümölcsök rosttartalma is jelentős, különös tekintettel a piros bogyós gyümölcsökére (pl. málna rosttartalma 7 g/100 g). Mindezeken kívül az útifűmaghéj, a chiamag, a lenmag, valamint a zabkorpa is jelentős mennyiségű rosttal színesítheti az étrendet.

Alacsony keményítőtartalmú zöldségek növelése a cukorbetegség étrendben

A szakmai irányelvek a zöldségbevitel növelésére is nagy hangsúlyt fektetnek, ugyanis a rosttartalmukon kívül jelentős vitamin- és ásványi anyag, valamint folyadéktartalommal rendelkeznek és ezek mellett növelik az ételek volumenét és csökkentik az ételek energiasűrűségét. Ezáltal egyrészt a szénhidrátfelszívódás mértékét is csökkentik, másrészt az energiabevitel is jobban szabályozható.

Fontos, hogy naponta legalább 5 adag (kb. 500 g) zöldség és gyümölcs legyen az étrendben, amiből legalább 3-4 adagot tegyen ki zöldség. A javaslatok szerint az étkezésekkor a tányér felét zöldség tegye ki. A cukorbetegség étrendjében fontos kiemelni az alacsony keményítőtartalmú zöldségeket, mint pl. paprika, kígyóuborka, brokkoli, karfiol, karalábé, káposztafélék, saláták, stb. Ezek ugyanis viszonylag alacsony szénhidráttartalommal rendelkeznek, így nem igen befolyásolják a napi szénhidrátbevitelt. Ezzel szemben a hüvelyesek, zöldborsó, sárgarépa, kukorica, édesebb paprika, paradicsom, valamint a hüvelyesek (pl. csicseriborsó, babfélék, lencse, stb.) esetében fontos a szénhidráttartalmukkal számolni.

Gyümölcsfogyasztás a cukorbetegség diétájában

A cukorbetegség diétájában a gyümölcs is elhelyezhető, de a cukortartalmukra fontos figyelmet fordítani, ugyanis gyorsan felszívódó szénhidrátforrásoknak számítanak. A gyümölcsök között 3 nagy csoportot különböztethetünk meg:

*A dinnye, különösen a görögdinnye bizonyos szempontból kivételt jelenthet az alacsony cukortartalmú gyümölcsök között. Bár alacsony cukortartalommal rendelkezik, a cukortartalom nem rosthoz, hanem folyadékhoz kötött, a rosttartalma pedig igen alacsony. Ebből kifolyólag a cukortartalom nagyon gyorsan felszívódik, ami miatt kiugró vércukorértékeket okozhat. Ezen kívül sokszor nem kalkulálunk a mennyiséggel és a kelleténél jóval több dinnyét eszünk.

A gyümölcsök fogyasztásakor elsődleges szempont emiatt a mértékletesség (naponta 1, max. 2 adag), valamint a szénhidrát felszívódás lassítására való odafigyelés: gyümölcsök magas rosttartalmú élelmiszerekkel (pl. zabkeksz, magas rosttartalmú keksz), fehérjeforrásokkal (pl. túró, sajtok, húsok), valamint zsiradékkal (pl. olajos magvak, zsírosabb sajtok, magolajok, magvajak) történő kombinálása, valamint a felszívódást fokozó, különböző konyhatechnológiai eljárások, pl. turmixolás, pürésítés, préselés, aszalás, centrifugálás kerülése.

Tejtermékek a cukorbetegség diéta részeként

A tej és tejtermékek tartalmaznak szénhidrátot, ami tejcukornak, laktóznak nevezünk. A laktóz egy viszonylag gyorsan felszívódó szénhidráttípusnak felel meg, ezért fontos hangsúlyt fektetni, hogy mikor és mennyit fogyasztunk ezekből a termékekből.

A tejtermékek esetében lassabb felszívódásúnak számítanak a magas zsírtartalmú (pl. görög joghurt, tejföl, tejszín, sajtok) vagy magas fehérjetartalmú tejtermékek (pl. sajtok, skyr, túró, cottage cheese) és gyorsabb felszívódásúnak a tej, a joghurt, valamint a kefir számít. Célszerű a lassabban felszívódó alternatívákat választani, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azok szénhidráttartalmáról sem!

A tejtermékek szénhidráttartalmát a táblázat mutatja:

Tejtermékek szénhidráttartalma:

Fontos megemlíteni, hogy a laktózmentes tej nem tartalmaz kevesebb szénhidrátot, csak a hozzáadott laktózbontó laktáz-enzim miatt a laktóz mint kettős cukor glükózra és galaktózra bomlik. A kisebb cukormolekulák miatt édesebb ízű a tej, sőt a szénhidrátfelszívódás mértéke is gyorsabb, ugyanis már nem kell foglalkoznia a szervezetnek a laktóztartalom lebontásával.

Ha a reggeli kávéról nehezen mondunk le, választhatjuk a növényi italok közül a kókuszitalt vagy a mandulaitalt, ugyanis ezek szénhidráttartalma elhanyagolható (0,0-0,2 g/100 ml), viszont egyéb növényi italok (pl. rizsital, zabital) jóval nagyobb mennyiségben (akár 10-13 g/100 ml) tartalmaznak szénhidrátot.

Húsok, halak, tojás fogyasztás a cukorbetegség diétában

A cukorbetegség táplálkozásterápiáját tekintve a szakmai irányelvek kitérnek a húsbevitel, elsősorban a feldolgozott hústermékek (pl. szalámifélék, kolbászok, májkrém, virsli, párizsi, felvágottak) fogyasztásának csökkentésére. Ezek ugyanis azon kívül, hogy gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrokat, telített zsírsavakban gazdagok, ami növelheti az esélyét a cukorbetegséghez gyakran társuló szív- és érrendszeri betegségek (magas koleszterinszint) előfordulási gyakoriságának. A zsírosabb húsféléket, mint a tarja, bőrös csirkecomb, lapocka, stb., javasolt csökkenteni az étrendben és inkább a zsírszegény húsokat (pl. csirkemell, pulykamell, sertéskaraj, sertéscomb) fogyasztani, így a magas koleszterinszint diéta is biztosítható.

A tojást tekintve a cukorbetegség diétában hozzávetőlegesen 1 db/nap, azaz hetente összesen 7 db fogyasztása ideális. A pontos mennyiségi ajánlás azonban mindenkinél egyénileg meghatározandó.

A halfogyasztást tekintve a magas omega-3 zsírsavtartalmú tengeri halak (pl. lazac, makréla, tonhal, hering) fogyasztása javasolt hetente 2x, ugyanis jelentős gyulladáscsökkentő hatással bír. Amennyiben nincs lehetőség tengeri halak fogyasztására, a pisztráng, a busa és a kecsege is jó megoldás lehet az édesvízi halak közül.

Növényi olajok, olajos magvak, diófélék a cukorbetegség diéta részeként

A növényi olajok azontúl, hogy a szív- és érrendszerre is pozitív hatást fejtenek ki, a cukorbetegség diéta szempontjából is előnyösek, ugyanis segítik a szénhidrátok felszívódásának egyenletessé tételét. Jó megoldás lehet ezért olívaolaj vagy egyéb magolajok (pl. tökmagolaj, dióolaj, mákolaj, lenmagolaj) 1-1 ek. mennyiségben salátára locsolása vagy 1 zárt maréknyi olajos mag vagy dióféle elfogyasztása egy kisebb db gyümölcs mellé a szénhidrátfelszívódás lassításának érdekében (pl. alma + dió).

Étrend-kiegészítők:

A cukorbetegség, valamint az inzulinrezisztencia kezelésében megfontolandó lehet a D-vitamin, inozitol-, cink- vagy magnézium-kiegészítés, de ezek hatékonyságának bizonyításáról még további kutatások szükségesek. Étrend-kiegészítők fogyasztását a táplálkozásterápia részeként szakemberrel szükséges egyeztetni.

A cukorbetegség diéta alapelvei szerint tehát igen fontos arra figyelmet fordítani, hogy milyen típusú szénhidrátokat milyen arányban fogyasztunk el. Nincs egységes szakmai irányelv a pontos szénhidrátbeviteli mennyiségre vonatkozóan, ez minden estben egyéni szinten mérlegelendő, ugyanakkor a szénhidrátfelszívódás lassítására vonatkozó alapelveket lényeges betartani a táplálkozásterápia szempontjából.

Téma szakértői

Imre Noémi

Dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc

Tovább

Czakó Bettina

Dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc

Tovább

Varga Dóra

Vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi Szakember MSc

Tovább

Források:

Evert, Alison B.; Dennison, Michelle; Gardner, Christopher D.; Garvey, W. Timothy; Lau, Ka Hei Karen; MacLeod, Janice; Mitri, Joanna; Pereira, Raquel F.; Rawlings, Kelly; Robinson, Shamera; Saslow, Laura; Uelmen, Sacha; Urbanski, Patricia B.; Yancy, William S. (2019). Nutrition Therapy for Adults With Diabetes or Prediabetes: A Consensus Report. Diabetes Care, (), dci190014–. doi:10.2337/dci19-0014

Holt, Richard & DeVries, J. & Hess-Fischl, Amy & Hirsch, Irl & Kirkman, M. & Klupa, Tomasz & Ludwig, Barbara & Nørgaard, Kirsten & Pettus, Jeremy & Renard, Eric & Skyler, Jay & Snoek, Frank & Weinstock, Ruth & Peters, Anne. (2021). The management of Type 1 Diabetes in Adults. A consensus report by the American Diabetes Association (ADA) and the European Association for the Study of Diabetes (EASD). Diabetologia. 64. 10.1007/s00125-021-05568-3.

Landgraf, Rüdiger; Aberle, Jens; Birkenfeld, Andreas L.; Gallwitz, Baptist; Kellerer, Monika; Klein, Harald; Müller-Wieland, Dirk; Nauck, Michael A.; Reuter, Hans-Martin; Siegel, Erhard (2019). Therapy of Type 2 Diabetes. Experimental and Clinical Endocrinology & Diabetes, 127(S 01), S73–S92. doi:10.1055/a-1018-9106

Petroni, Maria & Brodosi, Lucia & Marchignoli, Francesca & Sasdelli, Anna Simona & Caraceni, Paolo & Marchesini, Giulio & Ravaioli, Federico. (2021). Nutrition in Patients with Type 2 Diabetes: Present Knowledge and Remaining Challenges. Nutrients. 13. 10.3390/nu13082748.

Toi, Phung & Anothaisintawee, Thunyarat & Chaikledkaew, Usa & Briones, Jamaica & Reutrakul, Sirimon & Thakkinstian, Ammarin. (2020). Preventive Role of Diet Interventions and Dietary Factors in Type 2 Diabetes Mellitus: An Umbrella Review. Nutrients. 12. 2722. 10.3390/nu12092722.

https://www.who.int/news/item/15-05-2023-who-advises-not-to-use-non-sugar-sweeteners-for-weight-control-in-newly-released-guideline