Veszélyes-e a sport szívritmuszavarral?

Ezek a fizikai aktivitás előnyei

A szívritmuszavar egy gyűjtőfogalom, amelyben számos konkrét típust lehet megkülönböztetni. A közös többek közt az lehet bennük, hogy a ritmuszavar legtöbbször a tünetei miatt tűnik fel az érintetteknek, hiszen ők erős és/vagy szabálytalan szívverést, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztalhatnak. Bár szívritmuszavar súlyossága az egészen enyhétől a súlyosig terjed, a kezelés kulcsfontosságú tényezője minden esetben az egészséges életmód, természetesen a szükséges kardiológiai gondozás mellett.
- A rendszeres mozgás kifejezetten szükséges ahhoz, hogy egészséges maradjon a szívünk, a keringési rendszerünk és megelőzzünk bizonyos betegségeket. A fizikai aktivitás javítja a szív-érrendszeri funkciókat, az állóképességet, a szervek oxigén-ellátottságát és alapvető szerepe van az olyan, életmóddal erősen összefüggő betegségek prevenciójában, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás. A fizikai előnyökön túl pedig pszichés szinten is pozitívan hat: csökkenti a stresszterhelést, javítja az önértékelést és hozzájárul a mentális jólléthez – hangsúlyozza Jenei doktor.

Miért tarthatnak mégis a szívritmuszavarral élők a mozgástól?

A szívritmuszavarral élők fontos tudniuk, hogy csupán nagyon kevés olyan genetikus formája van a ritmuszavarnak, amikor a sportolás veszélyes lehet. De még ezekben az esetekben is érdemes gyógytornász vagy orvos által felügyelt mozgást végezni - természetesen részletes kardiológiai kivizsgálás után. A szívritmuszavarok döntő többségében a fizikai aktivitás nem csak megengedhető, de kifejezetten ajánlott. 
- Vannak, akik attól tartanak, hogy rosszul lesznek a megerőltetéstől, de ez egy jól kezelt betegség esetén, és a megfelelő felkészültséggel jó eséllyel elkerülhető. A felkészültség azt jelenti, hogy mielőtt belevágnánk az edzésbe, érdemes néhány órában mozgásterapeuta segítségét kérni, aki segít felépíteni egy optimális edzéstervet, a megfelelő bemelegítéssel, levezetéssel, a biztonságos zónában tartva a pulzustartományt – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa, életmód orvos. – Az is előfordulhat, hogy valaki nem tud a szívritmuszavarról, de edzés közben olyan tüneteket tapasztal, mint az erős szívdobogás, a nehézlégzés, a túl gyors pulzus, fájdalom vagy lebegő, remegő érzés a mellkasban. Ilyenkor abba kell hagyni a mozgást, és feltétlenül szükséges egy kardiológiai kivizsgálás. A vizsgálat részeként a kardiológus javasolhat egy akár 7 napos Holter EKG vizsgálatot és terheléses EKG vizsgálatot is. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára.

Vannak-e biztonságos és veszélyes sportok szívritmuszavarnál?

Akinek diagnosztizált szívritmuszavara van, természetesen nagyon fontos, hogy a sportolás ne veszélyeztesse a biztonságát. Okosan kell tehát megválasztani a mozgásformát. Az egyik olyan tényező, ami leginkább fokozza a biztonságot, az alacsony intenzitás. A gyaloglás, az úszás, a biciklizés, a golf alapvetően ajánlhatók a szívritmuszavarral élőknek. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolhatók a testi kontaktussal nem járó, nem versenysportok, mint a jóga és a tai chi, amelyek egyáltalán nem terhelik túl a szívet. A magas intenzitással járó és az állóképességi sportokkal azonban körültekintőnek kell lenni, így minden versenysport és kontaktsport megfontolandó és csak orvosi engedéllyel ajánlott végezni, vagy éppenséggel nem ajánlott, ha az orvos úgy ítéli meg. Ugyancsak ki kell kérni a véleményt az olyan mozgásformákról, amelyeknél nagyobb a sérülés- vagy a balesetveszély.
- A mai ajánlások szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségvédő hatása. Ez természetesen egészséges személyekre vonatkozik – szívritmuszavarral élőknek kardiológiai iránymutatással és rendszeres ellenőrzés mellett kell kidolgozniuk a számukra megfelelő biztonságos edzéstervet.

Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)