Mozgás cukorbetegen – így lehet elkerülni a hipózást

Online Bejelentkezés

Nagy Abonyi András

+36 30 294 9327

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.

A cukorbetegség kezelésének alapja az étrend és a mozgás

Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és több mint 5 ezer gyermek élt 2019-ben cukorbetegséggel. A betegség kialakulását nagymértékben elősegíti a mozgásszegény életmód, a túlsúly (különösen a hasi területen jelentkező elhízás), a helytelen étrend, és részben az öröklött hajlam, illetve a terhesség során mért magasabb vércukorérték. A kezelés alapja ennek megfelelően elsősorban életmódbeli: a megfelelő étrend és a rendszeres, személyre szabott mozgás. A sport és a táplálkozás célja kiegyensúlyozni, optimális szinten tartani a vércukorszintet, megfelelő szénhidrátbevitellel javítani a szervezet működésén. Az edzéssel ráadásul a vércukorszint kóros csökkenése és növekedése is megakadályozható, cukorbetegeknek a megfelelő kezelés mellett tulajdonképpen receptre kellene felírni a mozgást. Éppen ezért veszélyes, ha egy cukorbeteg azt hiszi, vissza kell szorítania a fizikai aktivitását, esetleg attól fél, edzés közben elkerülhetetlen a hypoglikémás rosszullét kialakulása – magyarázza a mozgásterapeuta.

Tanácsok a „hipózás” ellen

Kérjük a diabetológus szakorvos iránymutatását

A legfontosabb, hogy a cukorbeteg egyeztessen a diabetológussal a rendszeres mozgás típusáról, módjáról, tartamáról, intenzitásáról, illetve az edzés felépítéséről, hatásairól, hiszen a szakorvos véleményére alapozhatjuk később az edzéstervet – ismerteti Nagy Abonyi András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája. - Ha egy cukorbeteg soha nem mozgott korábban, fontos, hogy történjen egy megelőző komplett állapotfelmérés. A diabetológus állapítja meg azt az optimális vércukorszintet, amellyel elkezdhetők az edzések, valamint azt is, hogy milyen hosszan, milyen intenzitással javasolt a mozgások végzése, mikor optimális beilleszteni az edzést a napirendbe, az étkezésekhez és a gyógyszereléshez hangolva. Ehhez minden esetben tekintetbe veszi az adott páciens alapállapotát, céljait, lehetőségeit és természetesen betegségének szintjét, kezelését. Mivel pedig a mozgás hosszútávon is hatással van a cukorbetegségre, rendszeresen egyeztetni kell a diabetológus szakorvossal a szükséges változtatásokról.

A hypoglikémia elkerüléséhez fontos mérni a vércukorszintet

Jó tudni, hogy a „hipózás” nem csak testmozgás közben, illetve utána nem sokkal jelentkezhet, hanem akár 24 órával az edzés után is előfordulhat! Éppen ezért fontos a vércukorszint ellenőrzése még jóval a mozgás után is. Azoknak, akiknek inzulinra van szükségük, nagyobb az esélyük a hypoglikémiára, így nekik előre meg kell tervezniük a testmozgást, lehetőleg szakember segítségével. Nem szabad elkezdeni az edzést, ha a vércukorszint 15,0 mmol/l feletti, 5,6 mmol/l alatti, vagy ha ketonok vannak jelen! Fontos továbbá, hogy legyen a betegnél mindig magas GI-értékű szénhidrát, mivel, ha alacsony vércukorszintre utaló tünetek jelentkeznek (szédülés, izzadás, remegés, rossz közérzet), úgy azt gyorsan el tudja fogyasztani és a glükózszintjét hamar fel tudja tornázni.

Nem mindegy, milyen sportot választunk

Érdemes tudni, hogy bár általában a hypoglikémia veszélye nő meg mozgás során, ám vannak olyan sportok, melyek a kezdetben ellenkező hatást fejtenek ki, vagyis megnövelik a vércukorszintet. Ilyenek az anaerob mozgásformák (pl. súlyzós edzés, HIIT), mivel az intenzív mozgás során vércukoremelő hormonok, például adrenalin szabadulnak fel, ráadásul ekkor csökken az izom glükózfelvétele. Bár anaerob edzés folyamán gyakran tapasztalható ezért a vércukorszint emelkedése, ám a mozgás után kb. 30-40 perccel hirtelen vércukoresés következhet be - ezt kis mennyiségű szénhidrátpótlással lehet megelőzni.Az anaerob mozgásokkal szemben az aerob tevékenységek már a kezdetektől csökkentik a vércukor értéket. Aerob mozgás során nő az inzulinérzékenység, így a sejtek jobban fel tudják használni a glükózt. (Sőt, mozgás közben az izomsejtek inzulin jelenléte nélkül is fel tudják venni a glükózt). 20-30 percnél hosszabb aerob edzéskor folyamatos vércukorszint-csökkenés jelentkezik, majd az edzés után 60 perccel ismét csökkenés figyelhető meg a glükózszintben. Jó tudni, hogy nem a mozgás típusa, hanem az azzal járó erőkifejtés határozza meg az aerob vagy anaerob tartományt. Például futóedzést tarthatunk csak aerob tartományban vagy aerob és anaerob fázisok váltakozásával is (pl. intervall edzés esetén). A gyakorlatban a légzés megfigyelésével állapíthatjuk meg, hogy edzésünk éppen aerob vagy anaerob tartományban mozog-e. Amennyiben a közel egyenlő intenzitású mozgás alatt képesek vagyunk folyamatosan beszélni, edzésünk aerob tartományban van. Ha viszont már zihálunk, levegő után kapkodunk, akkor anaerob fázisba kerültünk - mondja Nagy Abonyi András. - A fentieket mindenképp figyelembe kell venni az edzés megtervezésénél!  Ezért adhat nagy biztonságot, ha a cukorbetegek mozgásprogramját szakember állítja össze, és akár az edzések alatt is irányítást, felügyeletet biztosít legalább addig, amíg a páciens meg nem tanulja, hogyan, mikor és mit kell tennie vércukorszintje kordában tartásáért. 

Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)