Hogyan kezdjünk mozogni cukorbetegen?

Online Bejelentkezés

Nagy Abonyi András

+36 30 294 9327

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom u. 31.

Cukorbetegeknek szinte gyógyszer lehet a mozgás

Ma hazánkban közel 700 ezer ember él cukorbetegséggel, és feltehetőleg további 200 ezernél még született diagnózis. Ugyancsak rengeteg embert érint az inzulinrezisztencia – sokszor szintén felfedezetlenül. Fontos, hogy a diabéteszre ne, mint önálló betegségre tekintsünk, hiszen megjelenése rendszerint több tényező együttes fennállásának következménye. Ez is része ugyanis a metabolikus szindrómának, ami egy olyan tünetegyüttes, amely egyaránt okoz magas vérzsír-, vérnyomás- és vércukor értékeket – kezelésében pedig döntő szerepű az optimális életmód kialakítása. Ennek pedig az étrend mellett elhagyhatatlan része a rendszeres mozgás.
- A szűrővizsgálatokat követő részletes kivizsgálás alapján lehet összeállítani azt a mozgás- és táplálkozási programot, amelynek segítségével a magas értékeket közelebb hozhatjuk az egészséges szinthez – ismerteti Karády András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája. - A rendszeres fizikai aktivitás ugyanis nem csak a testsúlyt és az izmokat tartja karban, de hat a stressz ellen, bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz inzulinszükséglet is. Ugyanis amikor az izmok dolgoznak, tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből. Megfelelően összeállított programmal akár a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető.

A mozgás szükséges, az edzés erősen ajánlott

Minél rendszeresebb a mindennapi tevékenységen felül végzett mozgás, annál több előnyét élvezheti bárki a javuló egészségi állapotnak – és ez igaz a cukorbetegekre is! Ugyanakkor érdemes különbséget tenni a rendszeres mozgás és az edzés között. A mozgás mindenki számára szükséges, egyéni igények szerint változtatható fizikai aktivitás. Az edzés olyan tudatosan végzett, rendszeresen ismétlődő mozgássorozat, mellyel konkrét célokat kívánunk elérni, például erőt, állóképességet vagy ízületi mozgástartományt fejleszteni, esetleg testsúlyt csökkenteni. Cukorbetegeknek azonban körültekintőbben kell felépíteniük a fizikai aktivitást, kifejezetten diabetológus tanácsaira hagyatkozva és optimális esetben mozgásterapeuta tudására támaszkodva.

A rendszeres edzés legfontosabb szabályai

Konzultáció a diabetológussal, mozgásterapeutával

A cukorbetegnek mindenképpen egyeztetnie kell a diabetológussal és a mozgásterapeutával a rendszeres mozgás típusáról, módjáról, tartamáról, intenzitásáról, ez edzés felépítéséről. Az orvos véleményére építheti később az edzéstervet a személyi edző, a mozgásterapeuta. Ha egy cukorbeteg soha nem mozgott korábban, fontos egy megelőző komplett állapotfelmérés. A legfontosabb azt egyeztetni az orvossal, mi az optimális vércukorszint az edzések elkezdésénél, és milyen hosszan, milyen intenzitással javasolt a mozgások végzése, és mikorra érdemes időzíteni az edzést. Általánosságban igaz, hogy a hét legtöbb napján végzett, legalább 30 perces mozgás már hatással van az egészségi állapotra, különösen, ha úgynevezett aerob típusú (például közepes intenzitású gyaloglás, kocogás, kerékpározás) és erőfejlesztő gyakorlatokat is tartalmaz, de mindig az adott páciens alapállapotához, céljaihoz, lehetőségeihez és természetesen betegségének szintjéhez, kezeléséhez kell alkalmazkodni.
- A mozgásterapeuta szerepe ennek meghatározásában fontos, hiszen a személyre szabott mozgásprogram kialakítása az állapotfelmérés kiértékelése után tud igazán megvalósulni, és bár általánosságban kijelenthetjük, hogy a testmozgás pozitívan hat a metabolikus szindrómával küzdők számára, különböző típusú és intenzitású edzésekre eltérően reagálhat a szervezet. Fontos tehát, hogy megfelelően képzett szakember vezesse a mozgásprogramot, aki az esetenként szokatlannak tűnő edzéshatásokra is fel van készülve, és tisztában van például azzal, hogy kliensénél miért tapasztalható hyperglikémia egy magas intenzitású, például sprinteket, vagy magas intenzitású ellenállásos gyakorlatokat tartalmazó edzést követően, csak, hogy egy konkrét példát is megemlítsünk – mondja a Karády András.

A vércukorszint ellenőrzése

Tervezett edzés előtt, hosszabb időtartam esetén közben is, és természetesen utána is ellenőrizni kell a vércukorszintet, különösen inzulinnal kezelt betegeknél. Fő cél, hogy elkerülje a cukorbeteg a hypoglikémát, vagyis a vércukorszint kórosan alacsony szintre esését. A hosszabban tartó mozgás és az edzés ugyanis még órákkal a fizikai aktivitás után is csökkentheti a vércukorszintet, különösen, ha új vagy túl intenzív, túl hosszú mozgásformát próbáltunk ki. Fontos ismerni tehát a hypoglikémia tüneteit, ami a gyengeség, a remegés, a szédülés, a zavartság. Ilyen tüneteket tapasztalva minél előbb cukros üdítőt, szőlőcukrot kell fogyasztani. Alacsony vércukorszinttel ne vágjunk bele az edzésbe, előbb rendezzük a vércukorszintet, elérve legalább az 5 mmol/l szintet. Ez megoldható gyorsan és részben lassabban felszívódó szénhidrátokkal. Mivel pedig a vér besűrűsödése emeli a vércukorszintet, edzés során is ügyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra.
Ugyancsak ne végezzünk intenzív mozgást, ha a vércukorszint eléri vagy meghaladja a 13,9 mmol/l értéket. Először csökkentsük a vércukorszintet és csak 12mmol/l vagy ez alatti érték esetén kezdjük a tervezett mozgást.

Szükség esetén korrekció

Ha egy cukorbeteg beépíti az életébe a rendszeres edzést, szinte biztos, hogy idővel korrigálni kell az edzéstervet és/vagy a gyógyszerelést. Inzulinkezelés esetén előfordulhat, hogy csökkenteni kell az inzulinadagot edzés előtt, vagy várni kell egy kicsit mozgás után, mielőtt beadjuk az inzulint. Mivel pedig a mozgás hosszútávon is hatással van a cukorbetegségre, rendszeresen egyeztetni kell a diabetológussal a szükséges változtatásokról.

Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)