Edzés szívbetegen? Így lehet biztonságos és hatékony

Edzés szívbetegen? Így lehet biztonságos és hatékony

Szerző: dr. Jenei Zsigmond Máté Utolsó módosítás:2024.08.13

A mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban szívbetegeknek e téren nagyon fontos a tudatosság. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy félni kell az edzéstől, csupán arra kell nagy hangsúlyt helyezni, hogy a rendszeres kardiológiai ellenőrzések és iránymutatás mellett szakember, mozgásterapeuta építse fel a hatékony, de biztonságos edzést. Dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa adott jótanácsokat az érintetteknek.

Fontos szabályok vonatkoznak a szívbetegek edzésére

A European Society of Cardiology 2020-ban tette közzé azt az ajánlást, amely a kardiológiai páciensek fizikai aktivitására vonatkozik és amelyet elsősorban a sportkardiológusoknak, kardiológusoknak érdemes ismerni és ennek alapján kezelni a pácienseket.

  • Szívbetegeknek kardiológiai kivizsgálás után nagy segítség a mozgásterápia.Minden szív-érrendszeri betegnek hetente legalább 150 percet kellene, alacsony-közepes intenzitással mozognia 5 napra elosztva, vagy 75 percet intenzívebben, 3 napra elosztva.
  • Az elhízással, magas vérnyomással vagy 2-es típusú cukorbetegséggel élő betegeknek további 3x20 perc rezisztencia-edzés (vagyis izomerő fejlesztés) is ajánlott hetente, hogy csökkenjen a kardiovaszkuláris kockázat.
  • A szakembereknek előzetesen fel kell ismerniük a koszorúér-elmeszesedés szempontjából magas rizikójú személyeket. Ehhez egy SCORE nevű kockázatbecslő eljárás lépéseit kell ismerni, amely magában foglalja a tünetek és a meglévő rizikófaktorok felmérését.
  • Azoknak a személyeknek, akiknél nagyobb kockázata van a koszorúér-elmeszedés talaján kialakuló szív-érrendszeri eseménynek, nagyon fontos a terheléses EKG és bizonyos képalkotó eljárások elvégzése, ha magasabb intenzitású edzést szeretnének folytatni.
  • Szívelégtelenséggel élő betegeknek a mozgásprogramok kidolgozásánál tekintetbe kell venni a gyógyszeres terápiát, a teljesítőképességet és a rizikófaktorokat.
  • Az átlagnépességben a rendszeres fizikai aktivitás a pitvarfibrilláció megelőzésének alapja, de a középkorú és idősebb férfiaknál a nagy megterhelés növelheti a kockázatot. 
  • Olyan tünetmentes személyeknél, akiknél ismert egy enyhefokú hipertrófiás kardiomiopátia  és a European Society of Cardiology becslése szerint alacsony a kardiológiai kockázat, lehetséges versenysportolói tevékenység. Ez alól kivételt jelentenek azok, akiknél egy esetleges ájulás végzetes sérülés kockázatát jelentené.
  • Azok a személyek, akik súlyos szívbillentyű problémával, gyenge bal kamrai funkcióval, aritmogén kardiomiopátiával, vagy szívizom-gyulladással küzdenek, nem ajánlott az intenzív edzés.
  • A véralvadásgátló kezelésben részesülőknek, vagy beültetett defibrillátorral élőknek kerülni kell az ütközéssel járó sportokat, és minden olyan tevékenységet, amelynek során trauma érheti a testet. 
  • Azok, akik egy potenciálisan súlyos szív-érrendszeri betegséggel élnek, és intenzív edzésben vagy versenysportban szeretnének részt venni, mindenképpen végig kell menniük egy alapos kardiológiai kivizsgáláson, rizikóbecslésen, amely során kiderül, ajánlható-e vagy éppen kerülendő az adott mozgásforma.

Szívbetegek csak kardiológiai ajánlással sportoljanak

Az életmód orvoslás szívbetegségben is döntő jelentőségű.- Mint az irányelvekből is látható, számos szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy adott szív-érrendszeri beteg számára megfelelő, biztonságos, hatékony és persze élvezhető mozgásprogramot ajánlhassunk – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa. – Éppen ezért az alapos szűrővizsgálat során az általános kivizsgálás mellett az anatómiai eltérések felderítésére is törekszünk szívultrahang vizsgálat segítségével. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok feltérképezése céljából nyugalmi és terheléses EKG készül, szükség esetén elektrofiziológiai vizsgálat, és más, speciálisabb vizsgálatok elvégzése is indokolt. A sportolni kívánó szív-érrendszeri betegeknek különösen érdemes komolyan venni a kivizsgálást, hiszen csak ezen vizsgálati eredmények birtokában zárhatunk ki minden olyan szív-érrendszeri elváltozást, amely az életét veszélyeztetné. Ha megvannak a kardiológiai eredmények, leletek, akkor mozgásterapeuta segíthet a megfelelő intenzitást, időtartamot, mozgásformát meghatározni, hogy az edzés ne csak biztonságos legyen, de még az alapállapotot is javítsa. 

Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)

Téma szakértője

Dr. Jenei Zsigmond Máté

Kardiológus, belgyógyász

Specialitások:
  • Billentyűbetegségek
  • Magas vérnyomás kezelése
  • Koszorúér betegség diagnosztikája és kezelése
  • Szúró mellkasi fájdalom kivizsgálása
  • Szívultrahang
  • Koszorúér szűkület
  • Terheléses EKG és terheléses ultrahang vizsgálat

Rendelés típusa

  • személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás

Kardiológusként elhivatott vagyok a szív- és érrendszert érintő betegségek számának csökkentésében. Célom, hogy a magas koleszterin szinttel, vagy magas vérnyomás betegséggel küzdők életmódváltását támogassam.

Kapcsolódó oldalak

Szív- és érrendszeri betegségek

Szív- és érrendszeri betegségek

Tovább