Ártalomcsökkentés
Az egészséget veszélyeztető magatartásformák, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a kábítószer használat napjainkban nagymértékben növelik a lakosság megbetegedési és halálozási arányát, emiatt figyelmet szükséges fordítani a megelőzésen és kezelésen keresztül az egészséges életmód folytatására. Ezeknek a káros magatartásformáknak a megelőzésében és kezelésében kiemelkedő szerepet játszik az életmódterápia, ezen belül is az ártalomcsökkentés. Az ártalomcsökkentés nem csak az alkohol, a dohányzás vagy a kábítószer használat okozta függőségből történő kiutat jelenti, hanem a nem megfelelő életmód következményeként kialakuló krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzése és kezelése is az életmódterápia célkitűzésében szerepel. Ezáltal az egészséges életmód növeli az egészséges életévek számát.
Foglaljon időpontot szakembereinkhez!
Milyen ártalmak jelenthetnek problémát az életmódot tekintve?
Olyan egészséget veszélyeztető magatartásmódok, amelyek természetes vagy mesterséges kémiai anyagok, esetleg pszichoaktív szerek alkalmazásán alapulnak. Ide sorolhatjuk a dohányzást, az alkoholfogyasztást vagy a kábítószer használatot.
Alkoholfogyasztás
Az alkohol olyan függőséget okozó pszichoaktív kémiai anyag, amelyet évszázadok óta széles körben használnak számos kultúrában. Olyan szerves vegyület, amely általában valamilyen gyümölcs vagy zöldség (pl. burgonya), esetleg gabonamaláta (pl. árpa, búza, rozs) lepárlásából nyernek ki. Az alkoholfogyasztás az elfogyasztott italok vagy egységek számával fejezhető ki: 1 ital (=1 egység) kb. 10 g alkoholnak felel meg. A szakirodalom szerint férfiak esetében napi 2 egység, nők esetében napi 1 egység alkohol mérsékelt ivást, 3-nél több egység alkohol naponta viszont jelentős mértékű ivást jelent. A még biztonságos ivás legfelső határa férfiak esetében hetente 14 pohár, a nők esetében 7 pohár alkoholos italt jelent. Az alkohol káros használata nagymértékű betegségterhet okoz, és jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Az alkohol káros használata több mint 200 betegség és sérülés okozója. Világszerte évente 3 millió ember halálát okozza az alkohol káros használata. Ez az összes halálozás 5,3%-át teszi ki. Az alkoholfogyasztás viszonylag korai életkorban okoz halált és rokkantságot. A 20-39 évesek körében az összes halálozás mintegy 13,5%-a az alkoholnak tulajdonítható. Magyarországon 2019-ben 420 ezer embert soroltak nagyivók közé. Okozati összefüggés van az alkohol káros használata és számos mentális és viselkedési rendellenesség, egyéb nem fertőző betegségek (pl. TBC, HIV-fertőzés, magzati alkoholszindróma, stb.) és sérülések között.
Az alkoholfogyasztás olyan egészségügyi problémák kialakulásának kockázatával jár együtt, mint a mentális és viselkedési zavarok, beleért
ve az alkoholfüggőséget, valamint a főbb nem fertőző betegségek, mint a májzsugor, egyes rákos megbetegedések és a szív- és érrendszeri betegségek. Az alkohol a vérbe felszívódva 90%-ban a májban bomlik le, amelynek során mérgező hatású acetaldehid, később ecetsav képződik. Kis része a verejtékkel, a kilélegzett levegővel vagy a vesén keresztül vizelet formájában távozik el. Az alkohol valamennyi szervrendszert érint, de elsődleges célszervei az idegrendszer és a máj. Még az enyhe alkoholbevitel is fokozza a daganatok előfordulási gyakoriságának kockázatát. Az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható betegségteher jelentős része a nem szándékos és szándékos sérülésekből ered, beleértve a közúti balesetekből, az erőszakból és az öngyilkosságból eredő sérüléseket.
Az alkoholfogyasztás életmódterápia részeként alkalmazott megelőzése és kezelése
Az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák diagnosztizálásához a DSM-5 diagnosztikai rendszert alkalmazzák, amelyben alkoholhasználati zavarként szerepel a probléma, mint fogalom. Alkoholfogyasztási problémákkal legtöbbször az alapellátás keretei között találkoznak az orvosok, így az azonosításra és kezelésre irányuló beavatkozások háziorvosi szinten történnek. Az alkoholnak kitett veszélyeztetettség korai szűrésére felismerése szűrőtesztekkel (AUDIT – Alcohol Use Disorders Identification Test, CAGE – Cut-Annoyed-Guilty-Eyeopener).
Az életmódterápia részeként a veszélyeztetett alkoholfogyasztók, enyhe problémákkal küzdők esetében rövid tanácsadás javasolt. Azoknál, akik súlyosabban károsodtak az alkohol által, komplex pszichoterápiás és pszichoszociális beavatkozások szükségesek, amelyek a gyógyszeres terápiát is magukba foglalják. Az életmódterápia része a korai kezelés és a korai felismerés, így az ártalomcsökkentés hatékonyan megvalósítható és a betegség súlyosbodása megakadályozható. Ez hatékony utógondozást és rehabilitációs munkát igényel. A munka sikerének feltétele a beteg kezelésben történő aktív részvétele, vagyis a gyógyulási szándék jeleinek megmutatkozása. A cél a tartós absztinencia, aminek tartós fenntartására szükséges a folyamatos fenntartó kezelések biztosítása, ugyanis az alkohollal kapcsolatos ártalomcsökkentés egyik fő célja a visszaesés megakadályozása. A szociális környezet, az aktív, támogató magatartás, valamint az egyéni és csoportos önismereti pszichoterápia elengedhetetlen az életmódterápia keretében.
Dohányzás
A dohányban található nikotin nagymértékben függőséget okoz, és a dohányzás a szív- és érrendszeri és légzőszervi betegségek, a daganat több mint 20 különböző típusa vagy altípusa, valamint számos más, gyengítő egészségügyi állapot egyik fő kockázati tényezője. A dohányzás a szervezet anyagcsere-folyamatait is befolyásolja, mint a vitamin- és ásványi anyag-háztartást, a hormonok és enzimek működését, valamint a gyógyszerek hatékonyságát egyaránt. Zavart okoz emiatt a lipid-anyagcserében (pl. a krónikus dohányzás csökkenti a vérplazma HDL-koleszterin szintjét). Évente több mint 8 millió ember hal meg a dohányzás következtében. A dohányzás a nemdohányzók számára is halálos lehet. A passzív dohányzás szintén nagy szerepet játszik az egészségkárosodásban, és évente 1,2 millió ember halálát okozza. A terhesség alatti dohányzás számos, egész életre szóló egészségügyi állapothoz vezethet a csecsemőknél.
A dohányfüst mintegy 7000 különböző típusú kémiai anyagot tartalmaz, mint a szén-monoxid, nitritek, furánok, cián-hidrogén, PAH-ok (policiklikus-aromás szénhidrogének), dohánykátrány, nikotin, stb. A fűtött dohánytermékek (HTP-k) dohányt tartalmaznak, és a használókat mérgező kibocsátásoknak teszik ki, amelyek közül sok rákot okoz és káros az egészségre. Az elektronikus nikotinadagoló rendszerek (ENDS) és az elektronikus, nikotin nélküli nikotinadagoló rendszerek (ENNDS), közismert nevükön az e-cigaretták, nem tartalmaznak dohányt, de károsak az egészségre és kétségtelenül nem biztonságosak. A HTP-k és/vagy az e-cigaretta használatának hosszú távú hatásairól még nincsenek bizonyítékok.
A dohányzás életmódterápia részeként alkalmazott megelőzése és kezelése
A dohányzás globális terjedése csak nemzetközi együttműködéssel szorítható vissza. A WHO Dohányzás-ellenőrzési-Keretegyezmény (Framework Convention of Tobacco Control). Az egyezmény fő célkitűzése a dohánytermékek gyártásának, így a dohánykeresletnek a csökkentése. Ez a dohányzásra való rászokásnak a megelőzésének, valamint a nemdohányzók egészségvédelmének alapjait rögzíti. Fő célja a dohányzást kipróbálók és a rászokók számának csökkentése.
Mind a megelőzésben, mind a kezelésben igen nagy szerepet tulajdonítanak az egészségügyi dolgozóknak, ugyanis minimális beavatkozással (rövid tanácsadás) növeli a dohányzók motivációját a leszokásra. Az alapellátásban dolgozó orvos adjon a hozzá forduló pácienseknek információt a károsító hatásokról, a következményekről, valamint említse meg a leszokás lehetőségét és ajánljon fel segítséget is ezzel kapcsolatosan. Hatékony még a dohányzási anamnézis során a nikotin-függőség mérésére alkalmazott Fagelström-féle Nikotin-Dependencia Teszt. A leghatékonyabb módszer a viselkedésterápia, amellyel a dohányzástól való pszichológiai függőség kezelhető, valamint a gyógyszeres terápia (pl. nikotinpótló készítmények formájában).
Kábítószer és drog használata
A pszichoaktív drogok olyan anyagok, amelyek a szervezetbe bevéve vagy beadva befolyásolják a mentális folyamatokat, például az érzékelést, a tudatot, a megismerést vagy a hangulatot és az érzelmeket. A pszichoaktív drogok a pszichoaktív anyagok tágabb kategóriájába tartoznak, amelybe az alkohol és a nikotin is beletartozik. A pszichoaktív kábítószerek orvosi felügyelet nélküli használata jelentős egészségügyi kockázatokkal jár, és kábítószer-használati zavarok kialakulásához vezethet. A kábítószer-használati zavarok, különösen, ha nem kezelik őket, növelik az egyének megbetegedési és halálozási kockázatát. A kábítószerek több nagy csoportba oszthatók úgy, mint az ópiátok (pl. heroin), a serkentőszerek, stimulánsok (pl. metamfetamin), a hallucinogének (pl. LSD), kannabiátok (pl. THC), egyes gyógyszerek (pl. nyugtatók), szerves oldószerek (pl. kloroform, benzol, toluolm stb.).
Körülbelül 270 millió ember használ pszichoaktív drogokat, és becslések szerint körülbelül 35 millió embert érint a kábítószer-használati rendellenesség (káros droghasználati minta vagy drogfüggőség). Becslések szerint évente körülbelül 0,5 millió haláleset vezethető vissza a kábítószer-használatra, ebből körülbelül 350 000 férfi és 150 000 nő halála. 2017-ben több mint 42 millió egészséges életév elvesztése volt a kábítószer-használatnak tulajdonítható. Becslések szerint világszerte csaknem 11 millióan élnek injekciós kábítószerrel, közülük 1,4 millióan HIV-vel, 5,6 millióan pedig hepatitis C-vel fertőzöttek.
A kábítószer használat életmódterápia részeként alkalmazott megelőzése és kezelése
Az életmódterápia része a káros drogfogyasztás elterjedésének megakadályozása. Ezt széleskörűen szociális, gazdasági és jogi intézkedések segítségével lehet megakadályozni. Minden esetben alapvető cél kell, hogy legyen a kábítószer-kereslet és kínálat visszaszorítása. A korai felismerés a rendszeres droghasználók, drogfüggő személyek számának visszaszorítására irányul. A diagnosztizálás korai eszközei közé sorolható a DU-DIT (Drug Use Disorders Identification Test), valamint a CAST (Cannabis Abuse Screening Test).
A prevencióban elsődleges cél, hogy a már kialakult drogfüggőség minél kevesebb károsodással járjon az egyént és a társadalmat tekintve. Az ártalomcsökkentés a kábítószer használat tekintetében nem csak a drogfogyasztás megszüntetésére összpontosít, hanem a kábítószer használat és az azzal kapcsolatos rizikótényezők, esetleges ártalmak mérsékelésére és a veszélyes szerfogyasztó magatartásformák megváltoztatására irányuló programokat helyezi előtérbe. Ezeknek a programoknak az az előnye, hogy a „rejtett” drogfogyasztókat is kiszűrik és a megfelelő kezelőintézményekbe tudják tanácsolni. Ártalomcsökkentő programnak számít pl. a közösségi alapú elérési programok, tűcsereprogram, szubsztitúciós kezelés, Metadon-program, a drogbevizsgálás lehetőségei, valamint a hiteles információk rendszeres és folyamatos szolgáltatása.
Szívbetegségek
A dohányzók átlagosan 10 évvel kevesebbet élnek és 2x akkora esélyük van arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri esemény alakuljon ki náluk. A munkahelyi passzív dohányzást elszenvedő személyeknek 30%-kal nagyobb az esélyük bármilyen szív- és érrendszeri esemény bekövetkezésére. A szívinfarktust követően abbahagyott dohányzás 25%-kal csökkenti újabb szívinfarktus kialakulásának az esélyét és a szívhalál kockázatát 40%-kal csökkenti. Az alkoholfogyasztást tekintve nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy akár a mérsékelt alkoholfogyasztás se lenne hatással a szívinfarktus vagy bármilyen szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatának növelésében. Az érelmeszesedés kockázatának csökkentése érdekében naponta <10g/1 egység alkoholtartalmú ital még megengedhető.
Daganatos betegségek
A dohányzás 10 évvel csökkenti az élettartamot daganatos betegségek kialakulása miatt. Az alkohol rendszeres bevitele valamennyi daganattípus kialakulásában szerepet játszik, pl. szájüreg, nyelőcső, gyomor, bél, emlő, hasnyálmirigy. A kockázat mértéke dózisfüggő. A koncentrált szeszes italok fogyasztása esetében 5x nagyobb a kockázata a daganatok kialakulásának.
Cukoranyagcsere zavarok (cukorbetegség, inzulinrezisztencia)
A dohányzó cukorbetegek körében gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása és a mikrovaszkuláris szövődmények kockázata. A leszokást tekintve a gyógyszeres támogatás (pl. nikotintapasz), illetve az életmódterápia elsődleges fontosságú. Gyakran a dohányzásról leszokó cukorbetegek testsúlygyarapodást figyelnek meg magukon, viszont ez 1 év alatt leggyakrabban rendeződik és a betegek vérnyomása, valamint fehérjeürítése is javul. A mérsékelt alkoholbevitel lényegesen nem befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, amennyiben az alkoholbevitel étkezéssel együtt történt. Általánosságban a mennyiségi határ nőknél naponta max. 1, férfiaknál max. 2 alkoholtartalmú ital elfogyasztása 81 ital = 1,5 dl bor, 3 dl sör vagy 4,5 cl rövidital). Cukrozott koktélok esetén és nagyobb alkoholbevitel esetén jelentős vércukorszint emelkedést okozhat, amely után a hipoglikémia (vércukorszint leesés) esélye fokozottabb.
Téma szakértői
